A poloskák is sok gondot okozhatnak a gazdáknak

Kilenc olyan invazív kártevőt mutatunk, amelyek korábban nem voltak jelen Európában vagy Magyarországon, manapság azonban borsot törhetnek a gazdák orra alá. Néhány faj még nem jelent meg hazánkban, azonban csak idő kérdése lehet, hogy mikor bukkannak fel.


Egyre több invazív faj jelenik meg az országban

Több új kártevő is megjelent Európában és azon belül Magyarországon az elmúlt években. Ezek között számos élőlény van, amely problémát jelenthet a mezőgazdaság számára. Néhány már megtelepedett a közelmúltban hazánkban, azonban valószínű, hogy a többi megjelenésére sem kell sokat várni. Néhánynak ráadásul természetes ellensége sincsen idehaza – írja az Agrárszektor.hu.

Néhány korábban ismeretlen kártevő

A koprabogár (Trogoderma granarium) ízeltlábú és az egyik leginvazívabb rovarfaj. Eredetileg Dél-Ázsiában őshonos, mostanra azonban globálisan elterjedt. Leginkább a lárvái veszélyesek, amelyek a rosszul tárolt terményeket károsítják.

A smaragd kőris kéregrontót (Agrilus planipennis) először Moszkva környékén észlelték 2007-ben. 2013-ban azonban a várostól több mint kétszáz kilométerre déli és nyugati irányban is megtelepedett. Ázsiában és Kelet-Oroszországban őshonos. A kéregrontó leginkább a kőrisfákat sodorhatja veszélybe. Néhány előrejelzés szerint a rovar elterjedhet Európában, ezért veszélyben lehet a teljes kőrisállomány.

Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) szintén Kelet-Ázsiából érkezett. Ez a büdös poloska a gyümölcsöket, zöldséget és szántóföldi növényeket károsítja Észak-Amerikában és Európában. A rovarok ráadásul veszélyt jelenthetnek a fóliasátrakban és az üvegházakban termesztett növényekre is, mivel könnyen beférkőznek a legapróbb nyílásokon. A hűvösebb hónapokban pedig gyakran beköltöznek a lakásokba.

Az invazív gyapjaslepke (Lymantria dispar) eredetileg Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos. A közelmúltban a Dél-Európából észak felé terjedő alfajai okoznak komoly károkat. A hernyója a polifág, ami fás szárú növények lombját fogyasztja, beleértve a tűlevelűeket is. Tömegesen képes a tápnövényét tarrá rágni, ami ugyan nem pusztítja el a növényt, a fejlődését azonban hátráltatja.

Ezek fordulnak elő hazánkban a leggyakrabban

Az invazív poloskák közül a lenagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó vándorpoloskával (Nezara viridula) lehet találkozni hazánkban. Jelentős kárt tudnak okozni a zöldségekben. Az érintett növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad és elszárad. Különösen árthat a paradicsomnak, az uborkának és a zöldbabnak. Gyümölcsökre is ártalmas lehet, leginkább a szőlőre, az eperre és a szederre. Szúrásain túl a bűzmirigyeivel és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével is beszennyezheti a növényeket.

2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica (Drosophila suzukii) néhány példányát Magyarországon. A gyümölcsmuslica az egészséges gyümölcsökben is lerakja a petéit, amíg más muslicák csak a beteg, rothadókat használják ilyen célra. Bármilyen bogyósgyümölcsöt megtámad, de leggyakrabban a málnát és a szamócát, legkevésbé az almát és a körtét kedveli.

Végezetül még említenénk két invazív csigafajt, amelyek szintén megjelentek hazánkban a közelmúltban. A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is elterjedtek, valamint egyre nagyobb károkat okoznak. Lehet védekezni ellenük a rendkívül munkaigényes összeszedésükkel, vagy kémiai úton. Azonban érdemes megemlíteni, hogy 2021. július 31-től több csigaölő készítmények megvásárlásának a feltétele is szigorodott – írja a portál.


The Conversation

Ne hagyd ki!