Tovább emelkedtek a magyarországi termőföldek árai tavaly. Úgy tűnik, továbbra is a gyümölcsösök és a szőlőültetvények a legértékesebbek.
Jellemzően csökkent a hazai termőföldek reálértéke
Amíg a 2019-2021-es időszakban évről évre 6-7 százalékkal emelkedett a szántók fajlagos ára Magyarországon, tavaly ennél is nagyobb, 7,4 százalékos drágulást regisztráltak. Átlagosan 1,94 millió forintot kértek a szántóföldek hektárjáért, amíg egy évvel korábban 1,81 milliót.
A legnagyobb, 18 százalékos növekedést Észak-Magyarországon regisztrálták, így ott reálérték-növekedésről is beszélhetünk. Viszont a legtöbbet a szántóföldek hektárjáért (átlagosan több mint 2 millió forintot) a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett fizetni az MBH Jelzálogbank elemzése alapján.
A legnagyobb áremelkedést a művelési ágak között az erdők és a fásított területek mutatták, átlagosan 11,1 százalékot. 10,6 százalékkal drágultak a gyepek, rétek, legelők, 9,2 százalékkal a gyümölcsösök, valamint 8,4 százalékkal a szőlők. A szőlőültetvényeket követték a szántók a már említett 7,4 százalékkal.
A legtöbbet, átlagosan 2,21 millió forintot a gyümölcsösökért kellett fizetni tavaly. A második legdrágább a szőlő volt 2,05 millió forinttal. A gyepeknek, réteknek és legelőknek 1,28 millió, az erdők és fásított területek hektárjának pedig 1,24 millió forint volt az átlagára.
Gond lehet a hazai termőföldek talajrétegével
Egyébként Dr. Czinege Erik növénytáplálási innovációs menedzser szerint szükség van olyan megoldások alkalmazására a hazai mezőgazdaságban, amelyek javítják a termőtalaj szerkezetét, és növelik a szervesanyag-tartalmát. Ilyen módszer lehet a forgatás nélküli talajművelés, amit jelenleg igen kevés termelő alkalmaz. Ezzel egészségessé tehető a talajszerkezet, azonban a pozitív hatásai leginkább hosszabb távon érvényesülhetnek. Rövidebb távú káros következménye lehet például a talajból feltörő különböző gombák és rovarok elszaporodása.
Segítségül kell hívni a talajban lévő hasznos baktériumokat, amelyeknek óriási szerepük van akár a talaj szerkezetében, akár a szervesanyag tartalom növelésében. Ezért azok a gazdálkodók lehetnek sikeresek, akik a termesztésüket egy egész egységként kezelik. Vannak már olyan hibrid növények, amelyek kevesebb vizet párologtatnak el ahhoz, hogy 1 kg szárazanyagot előállítsanak. Érdemes ezért olyan kukorica hibridet választani, amelynek ez az értéke kedvező. A másik fontos szempont a talajművelés, amikor minél mélyebb szerkezetű talajt kellene kialakítani azért, hogy ne legyen többé úgynevezett eketalp réteg. Ez ott alakul ki, ahol éveken keresztül 20-30 cm mélyen történik csak a szántás, amellyel azt érjük el, hogy oda koncentrálódik a növényzet gyökere, mert nem tudja áttörni azt a kemény réteget, s a víz sem tud átszivárogni
- idéztük korábban Czinege Eriket.
