Hold, árapály és egy szerzetes

Írta: Alapblog - Készült: 2019. augusztus 20.

A tenger szintje periodikusan emelkedik és csökken, de hogy ennek mi az oka, arra sokáig nem találták a választ a laikusok. Már a tengerparti népek ősi megfigyelése is rögzíti, hogy naponta kétszer változik a vízszint. Az ókori görögök szintén ismerték az árapályt, az antik szerzők ̶ egyébként helyesen ̶   a Hold hatásának tulajdonították ezt a jelenséget. Az árapály megértése és megismerése hosszú évszázadokat ölel fel. Ebből a folyamatból egyetlen kulcsmomentumot szeretnénk most kiemelni, amely két különleges ismeret és tudás szerencsés találkozásának köszönhető.


A VIII. században élt egy angol szerzetes, ún. Tiszteletreméltó Béda (Beda Venerable). Béda korának legnagyobb hatású tanítója volt, aki fő művében az angol királyság (akkor még nem olyan hosszú) történelmét írta meg. (Béda az angolok számára olyan jelentőségű, mint számukra Szent Gellért és Anonymus együttvéve.) Ez a kora középkori angol tudós is a Hold hatásának tulajdonította az árapályt. Elődeivel ellentétben viszont ő már empirikus adatokkal is alá tudta támasztani az elméletét. Megfigyelte, hogy az árapály csúcsa minden nap 4/5 órával későbbre tolódik éppen úgy, mint a Hold kelésének és nyugvásának időpontja. Arra a következtetésre jutott, hogy e két jelenség között valamilyen kapcsolat áll fenn. De miért kellett erre a kézenfekvő bizonyításra a középkorig várni?

A megfelelő ismeretek és az empirikus megfigyelésre való nyitottság Béda személyében összpontosult. Az egyik fontos szerencsés tényező az volt, hogy a szerzetes Anglia keleti partvidékén élt. Az árapályhullám, ami az óceánokon és beltengereken mindössze néhány deciméteres, itt a La Manche csatornában több méteresre duzzad. Ezáltal az árapály folyamata ott szembeötlő jelenség, ráadásul a hajózást ̶ az áramlatokat és a folyótorkolatokban levő kikötőkbe történő ki-és behajózás idejét  ̶  alapvetően befolyásolja.

A másik lényeges aspektus ahhoz kapcsolódik, hogy Béda bencés szerzetes volt. A szerzetesek életét szabályozó regula szerint Szent Benedek előírta, hogy a szerzetesek ne csak szent irodalmat, hanem világi szerzőket is olvassanak. Ezért másolták szorgalmasan az ókori tudósok munkáit és ezzel mentették át az antikvitás irodalmát a kora újkorba. A történetünk szempontjából fontosabb viszont az a tény, hogy a regula azt is előírta, hogy a szerzetesek rendszeresen imádkozzanak. Napközben három óránként voltak az imaórák, így a bencések az éjszaka közepén is felkeltek. A szabályzat követése tehát szükségessé tette, hogy a szerzetesek az időt mérni tudják.

Ezek után talán nem meglepő, hogy pont egy angliai bencés szerzetes veszi észre a fenti összefüggést. Talán még az lehet érdekes, hogy Béda az időt „4/5 óraként” írja le. Ez azzal magyarázható, hogy a középkorban a törteket tekintették természetesnek (ahogy mi is természetes törtnek nevezzük ezeket) és csak az arab számok elterjedésével, valamint a tizedesvessző kitalálásával jelennek meg a hozzánk közelebb álló tizedes törtek. A 4/5 óra mennyivel korhűbb, regényesebb és szemléletesebb, mint a tudálékosnak ható 0,8 óra vagy a sokkal földhözragadtabb 48 perc…

 

 




Árfolyamok

EUR: 330.95CHF: 300.98USD: 297.4
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12