Űrséta egy filmkazettáért

A Hold meghódítása során a NASA a hirtelen felmerülő, nagyszámú probléma megoldására többször alkalmazott olyan módszereket, amiket néhány évvel korábban a kémműholdakon fejlesztettek ki. Ilyenkor persze diszkréten hallgattak arról, hogy hogyan és milyen polcról tudtak hirtelen lekapni egy addig nem is létező (legalábbis a nyilvánosság által nem ismert) technológiát.

Az egyik ilyen technológia a Hold részletes térképezésére felküldött Lunar Orbiter szondákon használt képalkotó eljárás, amiről már ennek a blogsorozatnak egy korábbi cikkében olvashattak. Az eljárás során a műholdon levő hagyományos fényképezőgép hagyományos filmre készített képeket. Ezeket egy úgynevezett száraz eljárással a műhold fedélzetén előhívták, majd egy lapolvasó szkenner beszkennelte, és rádiójelek segítségével a Földre továbbította a digitalizált képet.

Ez az eljárást eredetileg a SAMOS kémműhold-programhoz fejlesztették ki. A SAMOS program volt a CIA és a Légierő titkos zászlóshajója (hatalmas technológiai ugrás, súlyos, bonyolult műhold és nagy teherbírású hordozórakéta), így hihetetlen mennyiségű pénzt öltek a megvalósításába. A SAMOS programmal párhuzamosan egy kisebb pilot projektet is elkezdtek, amely szintén kémműhold működtetésére irányult, de jóval egyszerűbb volt: kisebb kamera, földre visszatérő filmkapszula. Ez utóbbi volt a CORONA program. Igaz a CORONA program is nehezen indult, hiszen csak a tizennegyedik(!) felbocsájtott műhold filmkapszuláját tudták biztonságosan visszajuttatni a Földre, de a CORONA program 1960-ra legalább már működött. És amikor végre működött, nem kockáztattak meg újabb tíz sikertelen kísérletet, ezért a SAMOS programot törölték. A SAMOS program résztvevői és elkészült műholdelemei átkerültek a NASA-hoz, és ezekből lettek a korábban bemutatott Lunar Orbiter műholdak az 1960-as évek közepén.

Ahogy megkezdődtek az emberes küldetések a Holdhoz, már az űrhajót is lehetett használni a fényképező rendszerek hordozóeszközeként.  Az Apolló űrhajó felső, kúpos része a parancsnoki kabin (ebben utaznak az űrhajósok), amelyhez alulról csatlakozik a hengeres kiszolgáló egység. Ez az egység a küldetés során oxigént, vizet, áramot biztosít a legénység számára, valamint ebben a részben található a Földre való visszatéréshez szükséges rakéta. Ennek a kiszolgáló egységnek az oldalában szorítottak helyet egy ügyes, viszonylag könnyű, az űr hidegében és vákuumban is kiválóan működő kamerának. Nem csoda, hogy ilyen ügyes berendezést tudott szerezni a NASA, hiszen ez a már szinte egy évtizede szolgálatban levő CORONA kémműholdak kamerája volt!

Amíg az Apollo űrhajó a Hold körül keringett, a kamera folyamatosan készítette a felvételeket.  A probléma csak az volt, hogy a kiszolgáló egység a Föld légkörébe belépve meggyullad és elég, ezért az értékes felvételeket a hazatérés előtt be kellett hozni a parancsnoki egységbe. Így aztán mielőtt visszaindultak volna a Földre, az űrhajósoknak egy űrsétát kellett tenniük – ami egyszerűen hangzik, de valójában bonyolult és nem veszélytelen mutatvány -, hogy a filmkazettát az elkészült filmmel behozzák a kabinba.

A filmkazetta több kilométernyi filmet tartalmazott. Ahogy az űrhajó a Hold körül keringett, a kamera a repülésre merőleges irányban hosszú panoráma képcsíkokat készített a Holdról. Igazából két kamera volt, az egyik kissé előrefelé, a másik kissé hátrafelé nézett. Az egy-egy kamera által készített felvételek képei a hosszabbik oldaluknál érintkeztek, sőt részben át is fedték egymást. Az előre és hátrafelé néző csíkokból ki lehetett választani azt a képpárt, ami ugyanazt a felszíndarabot ábrázolja, de más ránézési irányból. Ezeket a képpárokat egy fotogrammetriai kiértékelő berendezésbe helyezték, ami az egyik szemre az egyik, a másik szemre a másik irányból készült képet vetítette, így a feldolgozó térben (3D-ben) látta a Hold felszínét, érzékelve a kráterperemek kiemelkedését. Az eljárással a Hold szintvonalas domborzati térképét is el tudták készíteni.

És megint micsoda szerencséje volt a NASA-nak, hogy ezek a kiértékelő berendezések már készen voltak, és kiképzett kezelőszemélyzet volt a térképek elkészítéséhez! – Természetesen ezeket a technológiákat is a titkos kémműhold-programokhoz dolgozták ki korábban.

The post Űrséta egy filmkazettáért appeared first on alapblog.



Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12