Van állásod. De karriered is?

Írta: Karácsony Zoltán - Készült: 2018. október 08.

Magas fizetés, nagy befolyás, presztízs, a világ alakításának képessége. Ilyen tényezők rejlenek sokak fejében, amikor vezetői pozíciót céloznak meg. Bár most azt mondják, hogy csak az nem dolgozik, aki nem akar, az igazán sikeres karrierhez nem elég egy állás betöltése. Mi kell ahhoz, hogy valaki magyarként nemzetközi karriert fusson be? Tudás, szerencse, esetleg kapcsolatok? Czakó Borbála pályája, amelynek fontos momentumait összegeztük, mintául szolgálhat minden ambiciózus munkavállalónak. Tanácsokat adunk azoknak is, akik most indulnak vagy valahová eljutottak, és szeretnének egy szinttel feljebb lépni.



„A sikerességhez alapos szakmai tudás szükséges, ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha folyamatosan képezzük magunkat. Nálam a nagy áttörést az jelentette, amikor 1991-ben posztgraduális pénzügyi diplomát szereztem az Egyesült Államokban. Későbbi szakmai állomásaim mind erre a tudásra épültek. Legutóbb, formális képzésen 2011-ben Londonban az Institute of Directors (IoD)  Chartered Director diplomáját szereztem meg, ami fontos volt tudásom fenntartása miatt” – mondta Czakó Borbála, aki a kilencvenes évektől kezdve páratlan karriert futott be és akit az egyik legbefolyásosabb magyar üzletasszonynak tartanak.

Az MBA jelentette az első áttörést

Magyarországi végzettsége mérnök és közgazdász, a nyolcvanas években egy magyar állami vállalatnál főosztályvezető, a privatizációs tárgyalásokon is képviseli a céget. Aztán jön a rendszerváltás és érzi, hogy nem elég a tudása a nyugati befektetők világában. 35 évesen eldönti, az Egyesült Államokban nappali tagozaton tanul pénzügyet egy MBA képzésben. 1991-ben diplomával a kézben hazajön és a Világbankban kezd el dolgozni, ahol tíz évet tölt. Rendszeresen vesz részt pénzügyi tréningeken és különböző management kurzusokon Washingtonban, mint például médiakommunikáció, üzleti kommunikáció, protokoll,  stratégia, és vezetéselmélet. Majd 2002-ben az Ernst & Young (ma EY) nemzetközi gazdasági tanácsadócég magyar vezérigazgatójaként folytatja, ami erős pénzügyes hátterének és nemzetközi szakmai  múltjának köszönhető. Regionális vezérigazgató-helyettes, a régió tranzakciós tanácsadási részlegének vezetője az EY-nál.

Fontos a társadalmi szerepvállalás

„A karrierhez fontos még a személyes ismertség megszerzése szervezeten belül és kívül is” – teszi hozzá. Megjegyzi, ma már külön tudomány a személyes márka kialakítása, ami nála organikusan alakult ki. Hogyan is? „Egyrészt mindig nagyon aktív voltam, nem féltem kérdéseket felvetni vagy akár kényes kérdéseket megválaszolni, másrészt a szakmai feladataimon túl is mindig vállaltam társadalmi szerepeket.” Czakó Borbála szinte indulásától részt vesz a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum – Magyar Üzleti Vezetők Fóruma) munkájában, aminek hosszú évek óta a vezetője. A nemzetközi szervezet alapítója Károly walesi herceg, akivel Czakó Borbála itt került kapcsolatba. „Valószínűleg sokat lendített nemzetközi ismertségemen és karrieremen, hogy a HBLF elnökeként 2004-ben Károly walesi herceg, engem kért fel, hogy mondjak beszédet a tíz új, EU-hoz csatlakozó ország nevében Londonban a St James Palotában. A rendezvényen velem együtt mindössze hárman szólaltak fel, és körülbelül 100 nemzetközi cégvezető volt jelen, köztük az EY globális elnöke.”

Más ligában nagykövetként

2006-ban aztán jött az újabb nagy váltás. Budapesti irodájában ülve megcsörrent a telefon és a Külügyminisztériumból érkezett hívás, egészen pontosan miniszteri felkérés a londoni nagyköveti posztra. A kormány nagyobb hangsúlyt akart fordítani a kereskedelmi kapcsolatokra, a gazdaságdiplomáciára. Borbála pedig nemzetközi pénzügyi munkái révén ismerte a Cityt, sőt a királyi családot is. Vállalta a kihívást. Négy évig képviselte a magyar diplomáciát Londonban, ami bevallása szerint megfeszített munkával járt. A közvélemény által érzékelt médiaszerepléseken, fogadásokon és rendezvényeken való részvétel csak ideje kisebb  részét tette ki, a többi a nemzetközi és a magyar politika naprakész követése, a magyar érdekek képviselete, tárgyalások a brit szakmai partnerekkel.
A nagyköveti cím máig kíséri életét. „Az EY-n belül szinte mindenki megjegyezte azt a fotót, amelyen a királynővel kezet fogok. Azóta bármilyen országban járok, az EY-nél tudják rólam, hogy korábban e tisztséget töltöttem be” – mondja. 2010-ben, nagyköveti munkája befejezését követően fejvadászok sora hívta, ő már másnap a több mint  a több mint150 ezer fős cég a világ több mint 100 országában tevékenykedő EY Global felsővezetésébe került be. Mivel szem előtt volt, számítottak tudására, kapcsolatrendszerére. Öt évvel ezelőtt aztán a Világbank alelnöki posztjára kérték fel, de nem akart országot váltani, maradt Londonban. Jelenleg a HBLF elnöke, Budapesten él, regionális projekteken dolgozik.
 
Utat taposott ki a nőknek
 
Czakó Borbála az elsők között jutott nőként nagy cégek topmenedzsmentjébe. Minden igazgatósági ülés így kezdődött: Bori and Gentlemen! (Bori és Uraim!) „Saját bőrömön nem éreztem a nők körében megfigyelhető üvegplafont, diszkriminációt” – teszi hozzá. „Talán azért nem érzékeltem, mert férfiak között jártam egyetemre, amikor pedig belépek egy tárgyalásra, akkor a téma, a feladat, a hozzáértés számít, nem az, hogy milyen a nemem.”
Azt elismeri, hogy a nőkre még mindig jellemző, hogy nehezebben pályáznak meg egy állást, mert azt gondolják, nem felelnek meg tökéletesen a feltételeknek. Félnek attól, milyen vezetők lesznek, ami alap nélküli a legtöbb esetben.

Nulláról indulva, íme a szintek

A pályája elején járó munkavállalóknak egy ilyen multinacionális nemzetközi karrier még elérhetetlennek tűnik. „Ligát” azonban kis lépésekkel, a nulláról indulva már néhány év után lehet ugrani.

A legfontosabb, hogy legyen egy 3-5 éves karriertervünk honnan hová szeretnénk eljutni és ehhez mit kell tanulni, milyen erőforrásokat szükséges megmozgatni. Az első karrierugrást egy munkavállaló életében a vezetői szintre jutás jelenti, ami először lehet egy kisebb, néhány fős team vezetése. „A legnagyobb tévhit ezzel kapcsolatban, hogy nem feltétlenül a legjobb szakemberek lesznek alkalmas vezetők, ám a cégek előszeretettel nekik adják meg a lehetőséget. Pedig a vezetéshez speciális képességek kellenek: például motiválás, támogatás, konfliktuskezelés. Ha egy jó szakemberben ez nincs meg és kudarcot vall, azt nagy csapásnak éli meg” – figyelmeztet Juhos Andrea, a Lee Hecht Harrison ügyvezető partnere, aki vezető- és szervezetfejlesztéssel foglalkozik.

A második karrierugrást az jelenti, amikor valaki egy adott szakterület vezetőjévé avanzsál. Például ő lesz a pénzügyi, a HR, a kereskedelmi vagy a logisztikai vezető. A harmadik, még ennél is nagyobb lépés az első számú vezetői pozíció megszerzése, amihez már kicsit más készségek is kellenek, mint az előzőzőekben. „Multinacionális cég magyar leányvállalatának az élére olyan vezetőt neveznek ki, akit ismernek a központban, szem előtt van, felmerül a neve utódlás esetén” – fűzi hozzá Juhos Andrea. Az erre pályázó menedzsereknek éppen ezért a központ felé is el kell kezdeni építeni kapcsolataikat. Ha ott járnak, akkor ebédelhetnek a fontos döntéshozókkal, kérhetnek egy rövid meetingre időpontot. Első számú vezetésre az esetek többségében a pénzügyi vagy a kereskedelmi egység menedzserét kérik fel, a HR és az informatika csak akkor jön szóba, ha a cég fő profilját az adja. Bár kivételek mindig akadnak.

Ahogyan Czakó Borbála példája is mutatta, megkerülhetetlen tényező a személyes márka építése cégen belül és kívül. Ez történhet offline például szakmai rendezvényeken való felszólalással, céges meetingeken való aktív szerepléssel és online a LinkedIn szakmai közösségi portál használatával. Ha cégünkről, termékeinkről, szakmai gondolatainkról posztolunk, akkor jelezzük, hogy motiváltak, elkötelezettek vagyunk.

A következő szint a régiós vezetői pozíció. Juhos Andrea szerint erre magyaroknak kisebb az esélyük, részint azért, mert a nagyobb piacról pályázók és a régiós központban dolgozók – csehek, lengyelek - előnyben vannak. Feltétel a piacok alapos ismerete és a sikeres, számokkal alátámasztható magyar vezetői múlt. Veszélyesnek is számít ez a poszt, ugyanis gyakran a költségcsökkentések első áldozatai ők, a régiós vezetők pedig utána nem tudnak annyira könnyen elhelyezkedni.
A hab a tortán az anyacég központjába való bejutás és ott felsővezetői pozíció megszerzése. Ha nyugati a központ, akkor Magyarországról csak akkor reális a kinevezés, ha valamilyen nagy, jelentős piacon bizonyított a menedzser. Ide már kevesen jutnak el, Czakó Borbálán kívül példa még Kapitány István, aki a Shell olajóriás globális kiskereskedelmi alelnöke.

Ezek a vezetői topskillek

Milyen készségek kellenek ahhoz, hogy valaki elkezdjen felfelé lépdelni a hierarchiában? Juhos Andrea szerint a szakmai tudáson felül az elkötelezettség, a problémamegoldó készség, a tökéletes nyelvtudás – alapból az angol, de francia és német központú cégeknél a helyi nyelv is – a kultúra ismerete, a kapcsolatteremtő képesség – hogy a takarítónőtől a globális vezérigazgatóig mindenkivel megtalálja a nexust, a kíváncsiság, az ezzel összefüggésben levő folyamatosa tanulás, az agilitás, a nemzetközi trendek iránti érdeklődés. A szakember kiemeli még a rezilienciát, mint egy kevéssé közismert skillt, amit a válságokkal, hullámvölgyekkel való megküzdési képességként lehetne körülírni.




Árfolyamok

EUR: 323.52CHF: 286.58USD: 284.34
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12