TrendFM

Adózás másodállás után

Írta: Schlág Judit - Készült: 2009. január 01.

Főállás melletti munkavégzéssel több módon juthatunk bevételhez: további munkaviszonyban, megbízással, vállalkozóként, vagy számlás magánszemélyként. Minden jogviszonynál eltérő a bejelentés módja, a fizetendő járulékok mértéke, ezért érdemes áttekinteni az egyes lehetőségek főbb ismérveit, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettséget.


Vállalkozóként

Egyéni vagy társas vállalkozóként is végezhetünk másodállásban munkát. Megbízónk könyvelésében a munkánkért kifizetett összeg nem munkabérként, hanem költségként jelentkezik, így a kifizetett számlát elszámolhatja, annak áfa-tartalmát jogosultság esetén visszaigényelheti.

Ha az egyéni vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett végzi vállalkozói tevékenységét, csak akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie maga után, ha ún. vállalkozói kivétet számol el (a vállalkozói kivét az az összeg, amit a vállalkozó önmagának juttatott kifizetésként, munkájának ellenértékeként elszámol). Havi adóés járulékbevallás benyújtására (0858. sz. bevallás) azonban a másodállású egyéni vállalkozók is kötelesek. Akinek nem volt vállalkozói kivétje, annak úgynevezett ?nullás? bevallást kell beadnia. Az evás vállalkozóknak az eva alap négy százaléka után kell a társadalombiztosítási járulékot fizetniük, személyi jövedelemadó- előleget azonban nem kell fizetni, mert ezt kiváltja az egyszerűsített vállalkozói adó (eva).

Előny: Mivel a költségelszámolás eszköztára széles, több lehetőség adódik az ?adóoptimalizálásra?, ez pedig a későbbiekben megkönnyítheti a munkaviszonyból vállalkozásba váltást.

Hátrány: Bár az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem drága (erkölcsi bizonyítvánnyal együtt 12 200 forint), a bt., kft. alapítása százezres nagyságrendű tétel, ráadásul könyvelőt is kell alkalmazni. Amikor a havi költségek nem érik el a bevétel felét, akkor evás vállalkozóként éri meg dolgozni, ám ez csak két lezárt pénzügyi év után lehetséges, és csak akkor, ha nincs tartozásunk az APEH felé.

Megbízásos jogviszonyban

Magánszemélyként is lehet megbízásos jogviszonyban dolgozni, akár ugyanannál a munkáltatónál is ? bizonyos plusz feladatokra szerződve. Kifizetéskor azt kell elbírálni, hogy keletkezik-e biztosítási kötelezettség a megbízási díj kifizetésével, vagy sem. Ez akkor történik, ha a megbízási díj összege eléri a minimálbér 30 százalékát. Szem előtt tartandó, hogy ha a magánszemély költségelszámolásra jogosult, a tb-járulékok és az szja-előleg alapja a magánszemély által megjelölt jövedelem lesz.

Előny: magánszemélyként végezhető, nem kell adószámot kiváltani hozzá.

Hátrány: akkor éri csak meg, ha nem keletkezik biztosítási jogviszony (tehát legfeljebb 20 700 forintos havi bevétel esetén).

Adószámos magánszemélyként

Magánszemélyek bizonyos szellemi tevékenységek végzéséhez adószámot válthatnak ki az APEH-nél és ennek birtokában számlatömb vásárlása után számlát adhatnak az elvégzett feladat ról. Ebből a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia (ebben különbözikaz egyéni vállalkozótól), illetve ha az adott személy biztosítottá válik ebben a jogviszonyban, akkor a társadalombiztosítási járulékokat is meg kell fizetnie.

Akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a díjazás összege ? az alapul szolgáló időtartamra vetítve ? meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ha tehát esetileg számláz valaki 70 ezer forintot, és a végzett tevékenységének időtartama 4 hónap, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezik, csak a kifizetőnek kell 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie. De ha a 70 ezer forintos díjazás 1 hónapra vonatkozik, akkor létrejön a biztosítás, és a kifizetőnek kell levonnia, illetve befizetnie ugyanazokat a közterheket, mint megbízásos jogviszonyban. Fontos megjegyezni: az adószámos magánszemélyi státusz csak az eseti tevékenységre ad lehetőséget!

Előny: elszámolhatóak a költségek, nem kell vállalkozást alapítani.

Hátrány: szűk körnek szól (szellemi szabadfoglalkozásúak), külön adószám kell hozzá (igaz, ez ingyenes és könnyű kiváltani).

Újabb munkaviszonyban

A magánszemélyek a meglévő munkaviszonyuk mellett más munkáltatónál is létesíthetnek munkaviszonyt. Munkajogi értelemben ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a főállású munkavállalókra. A munkáltatónak a belépés előtt biztosítottként be kell jelentenie a magánszemélyt az adóhatósághoz (a T1041-es nyomtatványon). A munkabér kifizetésekor pedig 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és három százalék munkaadói járulékot kell megfizetnie. A munkavállalótól személyi jövedelemadó- előleget, 8,5 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkavállalói járulékot és négy százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell levonni.

Előny: a munkavállalónak nincs vele dolga, korlátlan időre szólhat.

Hátrány: ekkor marad a legkevesebb pénz a zsebben.

Alkalmi munkavállalói könyvvel

A legális munkavégzés legegyszerűbb módja a munkavállaló és a munkáltató számára. A munkavállalók a könyvet a munkaügyi kirendeltségeken válthatják ki. A munkaviszony az adott napra a könyv kitöltésével és a közteherjegy beragasztásával jön létre. Alkalmi munkavállalóként egy hónapban maximum 15 napot lehet dolgozni. További korlát: egy éven belül egy munkáltatónál maximum 90 napot, több munkáltatónál maximum 120 napot.

Bármilyen munkakör betölthető ilyen módon, de jellemzően eseti, egyegy napos munkavégzésre szolgál. A munkaügyi minisztérium tervei között szerepel ennek a munkavállalási lehetőségnek a szigorítása 2009 folyamán, ám ehhez törvénymódosítás szükséges. A tárcától kapott információk szerint elektronikus bejelentéshez kötnék az alkalmi munkavállalást (így például eltűnne a kiskönyv, mint dokumentum). Szűkítenék azokat a területeket is, ahol így lehet munkát vállalni. A terv szerint kikerülne a körből az építőipar, a turizmus- vendéglátás és a feldolgozóipar.

Előny: könnyű kiváltás, kevés adminisztráció.

Hátrány: korlátozott ideig lehet vele dolgozni, főállás mellett magas adó terheli.




Árfolyamok

EUR: 309.84CHF: 266.8USD: 258.42
 

Legnépszerűbb cikkek

Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Mire jó egy üzleti kapcsolatépítő klub?

Két évvel ezelőtt részletesen foglalkoztam az üzleti kapcsolatépítő klubokkal a Haszon magazin hasábjain. A közelmúltban Végvári-Nagy Kyra  és Végvári Tibor kommunikációs szakemberek meghívtak a Rapid Business nevet viselő rendez...
Tovább >>
Luxusgonddal küzdenek a franciák, legalábbis innen nézve. Az EU második legnépesebb nemzete szereti az életet, szereti a jóléti államot és forradalmi múltja ellenére utálja a változásokat. Az elnök munkaügyi reformja, illetve a szak...
Tovább >>