Így bírságol az APEH II.

Írta: Haszon - Készült: 2009. július 03.

Cikksorozatunk második részében térjünk rá az adóhatóság által kiszabható másik bírságfajta, a mulasztási bírság jellemzőire és kiszabásának eseteire. A mulasztási bírság tényállásai lényegesen különböznek az adóbírság kiszabásának tényállásától, ezért a mulasztási bírság az adóbírság mellett is kiszabható.


Kezdjük egy félreértés tisztázásával: az adózók gyakran felvetik, hogy az adóhatóságnak mulasztás esetén kötelező-e felszólítást küldenie a mulasztó részére, vagy azonnal kiszabhatja a bírságot. Természetesen a felszólításnak csak akkor van értelme, amikor a mulasztás pótolható, például az adózó elmulasztotta a bevallás határidőre történő beadását. Extrém példa, hogy a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, vagy társaságiadóelőleg- feltöltési kötelezettség elmulasztása tényállás esetén a felszólításnak nincs értelme, hiszen e hiányosság már nem pótolható utólag.

Hogy történik a felszólítás?

A kialakult gyakorlat alapján az adóhatóság csak az először mulasztók részére küldhet felszólítást, de ez sem kötelező. A felszólítás akár telefonon is történhet. Ha tehát az adóhatóság nem küldött felszólítást, vagy azt az adózó nem kapta meg, ez még első mulasztó esetében sem ok a bírság kiszabásától való eltekintésre, a kiszabott bírság utólag e jogcímen nem csökkenthető. De ha az adózó a felszólítás ellenére sem pótolja a kötelezettségét, a bírság kiszabásánál a kiindulási mérték a maximálisan kiszabható bírság összegének a 75 százaléka. A mulasztási bírság kiszabásánál is mérlegeli az adóhatóság az enyhítő és súlyosbító körülményeket, és ezek ?egyenlege? alapján dönti el, hogy mekkora mulasztási bírságot fog kiszabni. A bírság mérséklésére, illetve az ez iránti kérelemre irányadók az előző cikkünkben, az adóbírságnál leírtak. Itt persze mások az enyhítő és súlyosbító körülmények.

Ki fizeti a bírságot?

Fontos kérdés, hogy kinek a terhére szabja ki a hatóság a mulasztási bírságot. Közismert, hogy az adózó képviselete ellátására állandó meghatalmazást, megbízást adhat, melyet az adóhatósághoz be kell jelenteni. A meghatalmazás, megbízás időtartama alatt keletkezett jogsértés miatt megállapított bírság az állandó képviselőt terheli. Ám a mulasztási bírsággal szankcionálható felelősség is a felróhatóságon alapul, ebből adódóan az állandó képviselő csak a saját érdekkörében felmerült jogsértésért felel. Amikor egy társaság felszámolás alá került, az ennek kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót terheli.

I. PÉLDA: ?A? Kft. 2009. június 2-án hibásan ny új tot t a be a 0829 társaságiadó- bevallását, mivel a bevallás legtöbb sorában 0 forint adatot közölt, ezért az adóhatóság 100 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki.

  • 1. ESET: A bevallást a kft. nagykorú alkalmazottja adta be, ekkor a kiszabott mulasztási bírság a kft.-t terheli.
  • 2. ESET: A bevallást az állandó meghatalmazással rendelkező adószakértő nyújtotta be, ekkor a kiszabott mulasztási bírság az adószakértőt terheli.
  • 3. ESET: A bevallást beküldő állandó meghatalmazással rendelkező adószakértő bizonyítja, hogy a bevallás adattartalma az ő érdekkörén kívül eső okból hibás, illetve hiányos. Azért nyújtotta be ezt ?nullásan?, mivel a társaság számvitele nem adta meg neki a kitöltéshez szükséges adatokat a benyújtás végső határidejéig sem. A ?nullás? bevallást csak azért adta be, hogy ne essenek késedelembe ? ami egyébként nagyobb összegű mulasztási bírság szankcióval jár (500 ezer forint a felső határ) ?, és az adatokat a könyvelés befejezése után önellenőrizni kívánja. Ha a hatóság elfogadja a bizonyítást, a kiszabott mulasztási bírság a kft.-t terheli.
  • 4. ESET: Az állandó meghatalmazott a képviseleti jogának megszűnését 2009. április 2-án írásban bejelentette az adóhatósághoz. Így a bírság a kft.-t terheli, vagy az új állandó meghatalmazottat, ha van.

Mi minősül mulasztásnak?

Az Art. sokféle címen teszi lehetővé mulasztási bírság kiszabását, a csoportosítás legfontosabb szempontja, hogy mértéke százalékban meghatározott vagy keret jelleggel (alsó, felső határ megjelölésével) előírt mulasztási bírság. Egy határozatban több tényállás miatt is sor kerülhet mulasztási bírság kiszabására.

Tételes mértékkel megállapított mulasztási bírság

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

  • a bejelentési (bejelentkezési, változás bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
  • a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
  • bejelentési (bejelentkezési, változás bejelentési), adatszolgáltatási, bankszámlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
  • adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
  • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, vagy a számviteli törvényben megadott pénzkezelési szabályzat rendelkezéseit megsérti
  • iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
  • az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik,
  • külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/ vagy hoz forgalomba nyomtatványt,
  • a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást megtagadja,
  • a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
  • a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
  • az ellenőrzést, az üzletlezárást, illetve a tevékenység felfüggesztésének alkalmazását vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza; különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és a kapcsolódó vizsgálat ezt nem támasztja alá,
  • elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késve teljesítette,
  • a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett.

Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

Egyes mulasztások esetén, melyek különösen sértik a költségvetési érdekeket és az adóelkerülés legközvetlenebb módjait valósítják meg, a törvény indokoltnak tartja a szigorúbb szankcionálást.

Egymilliós bírság

Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetve a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat(ott). Ezen, a társaságot terhelő mulasztási bírság kiszabásán túl, számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett annak alkalmazottja, képviselője ? vagy az a magánszemély, aki az értékesítésben közreműködik ? 10 ezertől 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Továbbá e személyek közvetlen vezetője is sújtható 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal ugyanezen tényállás alapján.

Nagyon súlyos szankció, hogy az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének a megsértése, vagy e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén (összesített) nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Százalékos mértékkel megállapított mulasztási bírságok:

  • ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem ? vagy nem teljes mértékben, avagy nem a megszabott határidőre ? teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki,
  • ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét ? tekintettel az adóév során fizetett előleg összegére is ? nem fizette meg legalább 90 százalékban, az előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet:

II. PÉLDA:

1. ESET: ?B? Kft. 2008. évben 5 millió forint társaságiadó-előleget fizetett be, 2008. december 20-án a társasági adó előlegének kiegészítésre bevallott és befizetett további 1,2 millió forintot. A 2009. június 2-án beadott társasági adó bevallásában a tényleges adókötelezettsége 9,6 millió forint.

Tehát a társaság az adóévi várható adó összegét nem fizette meg a törvény által előírt legalább 90 százalékos mértékben, ami 8,64 millió forint lett volna (9,6 millió 90 százaléka). Ezért a 8,64 millió és a 6,2 millió forint (5 millió Ft + 1,2 millió Ft) különbsége után, azaz 2,44 millió forint után számolva 20 százalék, 488 ezer forint mulasztási bírságot fog terhére kiszabni az adóhatóság a társasági adóbevallás beérkezése után.

2. ESET: Az 1. esetben leírtakon túlmenően a társaság elmulasztotta bevallani a 0801-es bevalláson a társaságiadóelőleg- kiegészítést. Ekkor az előző pontban levezetett 488 ezer forint mulasztási bírságon túlmenően további, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt.

Az adózó 20 százalékig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt előleg különbözete:

III. PÉLDA:

?C? Kft. negyedévente kötelezett társaságiadó- előleg fizetésre. Az előző évek adatai alapján 2008. I. és II. negyedévre 200-200 ezer forint, a III. és IV. negyedévre 300-300 ezer forint előlegfizetési kötelezettsége keletkezett.

2008. június 4-én kérelemmel élt az adóhatóság felé, ehhez csatolt számításában valószínűsítette, hogy a 2008.évi adófizetési kötelezettsége nem fogja meghaladni a 250 ezer forintot sem, ezért kérte, hogy a III. és IV. negyedévi előlegfizetési kötelezettségét nulla forintra mérsékeljék. Az adóhatóság a kérelemben foglaltaknak helyt adott.

A kft. 2008. december 20-án nulla forint társaságiadóelőleg-kiegészítést vallott be a 0801-es bevalláson, és befizetést sem teljesített. A 2009. június 2-án beadott 0829 társaságiadó-bevallásban a kft.-nek 1,5 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett.

Ekkor a hatóság a társasági adóbevallás beadása után a 90 százalékos adóelőleg- kiegészítés elmulasztása miatt az 1,35 millió forint (1,5 millió Ft 90 százaléka) és a ténylegesen befizetett 400 ezer forint előleg különbözete után, azaz 950 ezer forint után 20 százalék, 190 ezer forint mulasztási bírságot szab ki.

További 20 százalékos mulasztási bírságot fog kiszabni az adóhatóság a társaság által kért adóelőleg-módosítás és az előző időszak adata alapján megállapított előleg különbözete (2 × 300 ezer Ft, azaz 600 ezer Ft) után 20 százalékos mértékben, 120 ezer forint összegben.

Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet; ennek alapja a beszedni, levonni, illetőleg megfizetni elmulasztott adó összege,

az adózó a közbeszerzések megvalósítása érdekében kötött szerződésekkel járó tájékoztatási kötelezettségének megsértésekor, kifizetésenként a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható,

ha jogszabály számlatartási kötelezettséget ír elő (pl. evás adóalany, átalányadós), e kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság a vevő, illetve a szolgáltatás igénybevevője terhére az áru és az igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki,

ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékával egyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki.

Mérlegelnek

A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

Az adózó igazolási kérelemmel kimentheti mulasztását, ilyenkor az adóhatóság csak úgy szabhat ki mulasztási bírságot, ha a kérelmet elutasította. Igazolási kérelmében azt kell kimentenie az adózónak, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Nem árt tudni, hogy az adóhatóság a kérelem elutasítása tárgyában végzést hoz, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye.

IV. PÉLDA:

Elmulasztott bevallás, többszöri figyelmeztetés ?D? Kft. elmulasztotta beadni a 2008. III. negyedévi 0865 általános forgalmi adó bevallását. Az adóhatóság határozatban kötelezte a benyújtásra, és 500 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki terhére, mivel a kft. már többször mulasztott. De az előírt 8 napos határidőre sem érkezett meg a bevallás. A hatóság ezért újabb határozatban ismételten kötelezte a kft.-t a bevallás beadására, új határidőt tűzött ki, és egymillió forint mulasztási bírságot szabott ki.

Az adózó a határozatban kitűzött 8 napos határidőn belül beadta a bevallást, egyben kérte a kiszabott együttesen 1,5 millió forint mulasztási bírság mérséklését. Az adóhatóság a kérelemben foglaltaknak helyt adott, a kiszabott mulasztási bírságot a körülmények mérlegelése után 80 százalékkal csökkentette, és 300 ezer forintban állapította meg.

Székely Péter, Saldo Zrt.




Árfolyamok

EUR: 309.13CHF: 284.16USD: 274.81
 

Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Hogyan keres új munkaerőt a Mercedes?

„Kecskemét most is jó hely, azonban a várossal azon dolgozunk, hogy még élhetőbb legyen. Ha vannak jó munkahelyek, minőségi óvodák, iskolák, szórakozási lehetőségek, akkor nehezebben csábítható el magasabb fizetési ígérettel a...
Tovább >>
Károly világa

A francia elnökválasztás igazi tétje

Luxusgonddal küzdenek a franciák, legalábbis innen nézve. Az EU második legnépesebb nemzete szereti az életet, szereti a jóléti államot és forradalmi múltja ellenére utálja a változásokat. ...
Tovább >>