Mit szabad letölteni a netről?

Írta: Haszon - Készült: 2013. szeptember 27.

Szinte mindegyikünk találkozott már CD-ről másolt zenével, internetről letöltött filmmel, vásárlás nélkül „megszerzett” fizetős programmal. De csak ritkán jut eszünkbe, vajon legális-e az élvezetük vagy használatuk. Az új Büntető törvénykönyv (Btk.) kapcsán ismét aktuálisak ezek a kérdések.


 

Bonyolult a válasz a fenti kérdésekre, mivel egyrészt éles határt jelent a magáncélú és a jövedelemszerzést szolgáló felhasználás. Másrészt a törvény (Büntető törvénykönyv, röviden Btk.) pont most változik, de csak jövő nyáron lép hatályba – eszerint nem csak a művek (zene, film, könyv stb.) esetén lesz bocsánatos bűn a fájlcserélés, hanem még a „lopott” szoftverek esetén is.

Érdekes egyébként a szoftverek helyzete a magyar jogban: olyan fokú védelmet élveznek, mintha művészeti alkotások lennének. Ha pedig perre kerül sor, gyakran olyan szakértők mondanak véleményt az értékről és az okozott kárról, akik „mellékesen” a multinacionális szoftvercégek érdekképviseletének (BSA – Business Software Alliance) szoktak besegíteni. A bíróságok sem mindig állnak a helyzet magaslatán, vagy nem egészen értik a számítógépes-internetes világ fogalmait. Egyébként a BSA kapcsán gyakran emlegetik a „szoftverrendőrség” fogalmát, de ez a szervezet semmiféle hatósági jogkörrel nem rendelkezik!  Egyszerű civil szövetség, jogi státusza pedig olyan, mint mondjuk a Ceruzahegyezők Egyesületének.

Mire ügyeljünk magánemberként?

Jelenleg a torrentezés (lásd Hasznos szavak c. keretest) jogi helyzete – a szerzői jog által védett művek és szoftverek esetén – eléggé kétes, tehát nem ajánlott. Az vele a legfőbb baj, hogy a megszerzett (vagy részben már letöltött) fájlt nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a letöltő, mivel pont ez a megosztás lényege. Ám azon a szakértők is elvitatkoznak, hogy az így elérhetővé tett apró fájldarabkák miatt valóban büntethető-e valaki vagy sem – persze a jogvédők csöppet sem kételkednek a torrentezők „bűnösségében”. Hasonló a helyzet a DC (direct connect) jellegű fájlcsere esetén, ahol többnyire a belépés feltétele egy rakás védett anyag közreadása.

Az új Btk. mindezt nem legalizálja, viszont dekriminalizálja, magyarán jövő júliustól már nem lesz büntethető a fájlcsere. Ám mértéket kell tartani: az értékhatár 500 ezer forint (hogy ez miként számítandó ki, azt még nem tudni). Polgári perben viszont ennél kisebb értéknél is kártérítést követelhetnek a szerzői jogvédők – feltéve, hogy tudomásuk van arról, mit és honnan birtoklunk.

Más a helyzet a közvetlen letöltések és az áramló média (streaming) esetén. Az interneten számos gyűjtőhely, portál, blog található, ahol friss vagy régi művek hozzáférhetők – anélkül, hogy bármit meg kéne osztani. Ez jelenleg nem büntethető és a jövőben sem lesz az. Elvégre ezért (is) fizetjük az üres hordozókra – pendrive, memóriakártya, külső merevlemez – a meglehetősen borsos jogdíjat. (A jogdíjjal terhelt üres hordozóra történő másolás esetén pontosabban szólva nem szabad felhasználásról beszélünk, hanem ún. törvényi engedélyről.) Ám a közvetlen letöltés jócskán megnehezült a Megaupload elleni nagyszabású hatósági akció óta (lásd alább).

Csínján bánjunk a szoftverekkel

A megosztás jelenleg büntetendő, ha fizetős (kereskedelmi) szoftverekről van szó. Elvileg még akkor is fennáll ez, ha egy húszesztendős programot másolgatunk vagy teszünk közzé, ami a számítógépes világban csupán muzeális érdekesség, de a jog szerint csúnya dolog – legfeljebb a kár értéke csekély, illetve a jogtulajdonos már nem lelhető fel. Az új Btk. jóval megengedőbb (lásd táblázatunkat), persze csak a magáncélú felhasználás terén.

Saját fizetős szoftvereinkről továbbra is készíthetünk egyetlen egy biztonsági másolatot (jelenleg és az új törvénykönyv szerint is). Ezt saját érdekünkben ne ugyanott tároljuk, ahol a gépet (betörés, lakástűz stb. esetére gondolva).

Érdekes a helyzet (és a jövőben is így lesz), ha egy ártalmatlannak tűnő szoftverrel magáncélú másolatot készítünk egy műsoros adathordozóról (CD, DVD, blu-ray lemez). Ha ezt másolásvédő eljárás óvja, amit a szoftver megkerül vagy feltör (a laikus használó tudta nélkül), akkor elvileg már büntethető a felhasználó. De ha ugyanezt a fájlt letölti a netről, akkor ártatlan marad…

Kikészített kalózok

A jogvédők által előszeretettel használt „kalózkópia, szoftverkalózkodás” és „a másolás lopás” kifejezésekkel az a legfőbb gond, hogy ezzel több generációt is kriminalizálnak. Legalább manapság be kéne látni, hogy a digitális korszakban sem a régi üzletpolitika, sem a megkövesedett szerzői jog nem kérhető számon a kamaszoktól. Hiszen a gyerekek az iskolaudvaron úgy csereberélik a filmeket és játékokat, mint hajdanán anyáik-nagyanyáik a szalvétát és az illatos radírt. Otthon pedig több száz CD tartalmát „összetorrentezik” pár nap alatt – szerencséjükre ezért csak az USA-ban jár millió dolláros kártérítés.

Az amerikai jogvédő lobbi hajthatatlan: a leghírhedtebb letöltő- és streaming központ, a Megaupload és Megavideo már megszűnt, miután az USA nyomására az új-zélandi rendőrség lerohanta helikopterekkel és 75 fegyveressel ez év elején. Mégis megeshet, hogy ebből soha nem lesz tárgyalás. Ugyanis míg a külföldi személyekre kiterjeszthető az USA joghatósága, addig a vállalkozásokra nem – márpedig a Megaupload egy hongkongi cég.

„Ez az akció a legmagasabb szintű politikai korrupció miatt jött létre, ami a hollywoodi jogvédők szélsőséges érdekeit szolgálja. A Megaupload ügye újraválasztási előleggé vált” – mondta Kim Dotcom (eredeti családnevén Schmitz), aki egy 30 millió dolláros birtokon élt, amikor elfogták. De az eset így is alaposan megijesztette az internetes tárhelyek egy részét (a FileJungle, Fileserve, FileSonic, UploadStation gyakorlatilag leállt), így a linkek száma megcsappant, tehát a letöltések nehézkesebbé váltak.

Céges kockázatok: így kerüljük el!

Vállalkozások számára fokozott kockázatot jelent az illegális szoftverek tudatos vagy megtűrt használata. A cégvezető ugyanis büntetőjogilag felel ezért, még akkor is, ha nyilatkozatot kér a beosztottaktól, miszerint az ilyesmi tilos a cég gépein. Ugyanis a vezetőknek ellenőrzési kötelezettségük is van, ennek során a tőlük elvárható gondossággal kell eljárniuk. És ne feledjük, hogy az adóhatóságnak (NAV) is joga van ellenőrizni szoftvereink legális mivoltát.

Az illegális szoftverhasználat jellemző módjai vállalkozások esetén az alábbiak:

  • túlhasználat – a licensz által megengedettnél több gépre telepítik ugyanazt a programot,
  • hamisítás – az eredetire megtévesztően hasonlító másolat,
  • internetről letöltött kereskedelmi szoftverek illegális használata.

Persze teljesen legális és ingyenes szoftverek (freeware) is elérhetők az interneten, de a laikus felhasználók többsége alig ismeri a lehetőségeket. A komplett irodai csomagok (OpenOffice, LibreOffice) mellett számos business jellegű szoftver is akad, amelyek ki tudják váltani a fizetős programokat, és gyakran magyar a menüjük, példáink zöménél ez így van. Ügyfélkapcsolat-kezelés: SugarCRM.hu * online kérdőív: LimeSurvey.org * levelezés: Mozilla Thunderbird mozilla.org/hu/thunderbird/ * web alapú projektmenedzselő: Achievo.org * összetett projekttervező és -menedzselő: dotProject.net * kiadvány- és hírlevélkészítő: Scribus.net * profi videoszerkesztő: Cinelerra.org (stb.).

Emellett ingyen vagy szerény költséggel az internetes „felhő” (cloud) szolgáltatásai közt is találunk praktikus irodai alkalmazásokat (docs.google.com, www.microsoft.hu/cloud, Zoho.com, eyeOS.org). Továbbá vehetünk használt (refurbished) szoftvereket, amelyeket másodkézből származó irodai gépek vásárlása esetén már előre telepítve is megkaphatunk.

Tehát számos mód van arra, hogy elkerüljük a fölösleges kockázatot és a konkurensek vagy a sértett munkatársak bosszúálló följelentését.

Mit szabad és mit nem?

Az új Büntető törvénykönyv (Btk.) tágabb teret hagy a filmek, zenék, szoftverek magáncélú másolásának. Áttekintésünk utolsó oszlopa a 2013. júliusában életbe lépő törvénykönyvből a lényeget mutatja (részletek és magyarázatok a cikkben).

Típus

Most legális-e?

Legális lesz-e?

Fájlcserélés (p2p, torrent)

nem

nem büntethető*

Egyszerű letöltés (internetről)

nem büntethető

saját célra igen

Egyszerű másolás**

saját célra igen

saját célra igen

Másolás a védelem feltörésével***

nem

nem

*Feltéve, hogy ez közvetve sem szolgál jövedelemszerzésre (ami a saját célú másolásra szintén érvényes). Az értékhatár 500 ezer forint, de polgári perben kisebb értéknél is kártérítés követelhető.

**Jellemzően műsoros adathordozóról (CD, DVD, blu-ray lemez) készült másolat. Fizetős szoftverekről csak egyetlen biztonsági másolat készíthető (jelenleg és a tervezet szerint is).

***Másolásvédő eljárás megkerülése vagy kiiktatása (műsoros adathordozónál).

Hasznos szavak

Torrentezés: A fájlcserélés legnépszerűbb módja, speciális torrent programmal (pl. µTorrent). Lényegében nincs központi kiszolgáló (szerver), de az előre letöltött kisméretű (torrent) fájl használatát egy tracker (nyomkövető) segíti. Ez pontos információval rendelkezik arról, hogy mely fájldarabok kinél találhatók meg. Önmagában a torrentezés sosem volt illegális!

DC: Direct Connect, a fentinél kevésbé decentralizált fájlcserélés, ahol előbb egy központba (hub) kell bejelentkezni. Inkább kisebb közösségeken alapul. Legismertebb programja (kliens) a DC++.

Felhő (cloud): A felhasználó számára úgy férhető hozzá a tárhely és a szoftveres szolgáltatás, mint az ivóvíz. A vezeték ez esetben az internetes kapcsolat.

Freeware: Ingyenes, legális szoftver.

 

Legyen gyorsabb a letöltés

Milliószámra érhetők el a médiafájlok (kép, zene, videó) az interneten, ám a letöltésük nem egyszerű feladat. Laikusok és hozzáértők számára egyaránt felgyorsítják a műveletet azok a szolgáltatók, amelyek koncentrált letöltést kínálnak. Ennek lényege, hogy többféle webtárhelyet (pl. Rapidshare, Filefactory, Turbobit) tudunk párhuzamosan használni. Az anyag az adott szolgáltatónál gyűlik össze, ahonnét egyben letölthetjük (bármilyen gépre, mobilra), vagy közvetlenül lejátszhatjuk (áramló, azaz streaming médiaként).

Az előfzetésért ráadás is jár. Például a Leechpack (leechpack.net) szolgáltató titkosítást és praktikus címkézést (tagging) kínál. A Zevera (www.zevera.com) kereken 70 helyről tud letölteni, és kétféle előfizetést választhatunk, mennyiség vagy idő szerint. A LinkSnappy.com a YouTube-on kívül még 36 helyről tud letölteni. Jellemző alapárak: 5 és 20 dollár közt.




Árfolyamok

EUR: 335.36CHF: 306.01USD: 303.16
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12