A bitcoin… egy marhaság!

A múlt héten lett 10 éves a bitcoin, aminek apropóján két, a blokklánc és a kriptodevizák fényes jövőjében határozottan nem kételkedő cikk is megjelent az Alapblogon. Felvállaltam, hogy írok egy olyan cikket, amivel megpróbálom a mérleget egy kicsit kibillenteni pro-kripto állapotából, de ez a vártnál lényegesen nehezebben jön össze. Mégis mit lehet kontraként felsorakoztatni?
Hogy a technológia tökéletlensége és a kriptodevizák heveny árfolyammozgása nem teszi lehetővé, hogy a tőlük elvárt pénzfunkciót betöltsék? Igaz. Jelenlegi állapotukban.
Hogy jelenleg nem látjuk, hol hozhat nagy áttöréseket a blokklánc technológia? Igaz, ahogy 1980-ban az internetre is igaz volt nem csak az, hogy a mostani funkciójának ezredét sem tudta volna betölteni kismillió ok miatt, de hogy el se tudtuk volna képzelni, mire használhatjuk majd.
Hogy az árfolyam egy lufi, ami már ki is pukkant? Igaz. A Citigroup meg 2008-2009-ben veszítette el értékének 98 százalékát. Azért ma még egész jól elketyeg.

Nagyon akadozó ez így, úgyhogy segítségül hívtam néhány nevesebb befektetőt:

Warren Buffett: Nincs belső értéke. „Ha valamilyen kriptodevizát veszel, olyasmid lesz, ami semmit sem termel.”

Igaz. Pont ahogy az arany, az amerikai dollár vagy a forint esetén. Ezeket mégis boldogan adják-veszik és használják.

Zsiday Viktor: „A bitcoin rossz megoldás egy nem létező problémára.”

Az állítás első felével nem lehet vitatkozni, a bitcoin jelenlegi formájában pocsék. A második fele azt takarja, hogy Viktor szerint nagyon kevesen vannak azok, akik szeretnék és hajlandóak lennének államoktól, kormányoktól független devizában (is) tartani a vagyonukat még akkor is, amikor az alternatív pénz technológiailag felsőbbrendű lesz (most csak kevés szempontból az!).
Döntse el mindenki maga, de nekem úgy tűnik, hogy a kormányok explicit és implicit deviza-elbaltázási képességeire olyan elánnal kapjuk a bizonyítékokat (ld. Venezuela, Argentína, Törökország, ha csak 2018-ból akarok példákat említeni), hogy ha lenne egy tőlük független (és jól működő!), államilag manipulálhatatlan fizetőeszköz, arra azért lenne igény – még ha nem is feltétlen világpénznyi. (Viktorral és Szabó Dáviddal a nyáron beszélgettünk a témáról részletesebben.)

Ray Dalio: „Szégyen, hogy a spekuláció miatt nem lehet deviza a bitcoin. 

Igen, erről már volt szó.

Richard Thaler: „Nem értem, hogy valaki, aki legális tevékenységet folytat, miért akarna ilyen volatilis pénzt használni. 

Ebben a véleményben is csak a legalitás az újdonság a fentiekhez képest. Thaler amerikai, azaz a világ azon a felén él, ahol még Trumppal együtt is alapvetően lehet hinni abban, hogy az állam, a kormány valahol a társadalom javát szolgálja. Költözzön át Venezuelába, ahol a világ legnagyobb olajtartalékán ülve sikerült reprodukálni az általános éhezést! Rögtön más lesz a hozzáállása az „illegális” tevékenységekhez…
Egyébként itt meg kell említeni Thaler egy másik mondatát:„Nem a blokkláncnak nem vagyok a híve, csak a bitcoinnak.”

Azt hiszem, két jelentős oka van annak, hogy ilyen ellentétek vannak a technológia megítélésében. Az egyik, hogy ahhoz, hogy az ember megértse miről szól és miért kell különbözőképpen beszélni bitcoinról,

„Ne fektess olyasmibe, amit nem értesz!” (Warren Buffett)
kriptodevizáról és blokkláncról, meglehetősen sok energiát kell befektetni. Márpedig olyan ember lesz hajlandó ezt az energiát rááldozni, aki alapvetően nyitott a technológiai újdonságokra, így a blokklánccal kapcsolatban is inkább optimista lesz.
A másik, fontosabb különbség az időhorizontokból adódik. Az ellenzői – eléggé el nem ítélhető módon – a jelenlegi kriptodevizákat kritizálják. A hívei viszont (mármint akiknek érdemes odafigyelni a szavára) egy jövőbeli, egyelőre inkább potenciális kriptovilágot éltetnek. Ez bizony két külön „termék”, két külön értékkel.
A kriptodevizáknak van egy extrém sajátosságuk: szinte a születésük pillanatától folyamatosan megmérettetnek a piacon. A Google vagy a Facebook csak akkor kerültek tőzsdére, amikor már jól kiforrott, gyerekbetegség mentes állapotukban voltak – és még így is kacsázik az árfolyamuk rendesen. De gondoljuk el, hogy mi lett volna ezen árfolyamokkal, ha mindkét terméket folyamatosan árazta volna a piac attól a pillanattól, hogy Larry Page, vagy David Zuckerberg az első úgy-ahogy működő verziót összeszerelte a kollégiumi szobájában, a felhasználóik száma pedig egyszámjegyű volt. Extra teherként a kriptodevizáknál ez az árfolyam (és annak volatilitása) az egyik legfontosabb karakterisztika, értékmeghatározó tényező – szemben Facebookkal és Google-el, amelyek használatát nem befolyásolja a részvény-árfolyam. Reflexivitás a köbön.

A tanulság? A bitcoin (éter stb.) jelenlegi formájában (szűk tranzakciós kapacitással, pazarló áramfelhasználással), ráadásul spekulációval terhelve alkalmatlan a tőle elvárt pénz szerepre. Bár még így is vannak emberek, akik számára az előnyei (anonimitás, központi manipulálhatatlanság, potenciális gyorsaság…) nagyobbak, mint a hátrányai. Ettől függetlenül a kriptodevizák valamely formája egyszer majd kinőheti ezeket a problémákat és nagy előnyöket biztosíthat a rendelettel teremtett (fiat) pénzhez képest. Csak ez a forma miért pont a bitcoin lenne? Azzal viszont, hogy a blokkláncnak még nagyon sok, a kriptodevizáktól független előnyét láthatjuk majd, talán lehetetlen is vitatkozni.Azt hiszem, két jelentős oka van annak, hogy ilyen ellentétek vannak a technológia megítélésében. Az egyik, hogy ahhoz, hogy az ember megértse, miről szól és miért kell különbözőképpen beszélni bitcoinról, kriptodevizáról és blokkláncról, meglehetősen sok energiát kell befektetni. Márpedig olyan ember lesz hajlandó ezt az energiát rááldozni, aki alapvetően nyitott a technológiai újdonságokra, így a blokklánccal kapcsolatban is inkább optimista lesz.
A másik, fontosabb különbség az időhorizontokból adódik. Az ellenzői – eléggé el nem ítélhető módon – a jelenlegi kriptodevizákat kritizálják. A hívei viszont (mármint akiknek érdemes odafigyelni a szavára) egy jövőbeli, egyelőre inkább potenciális kriptovilágot éltetnek. Ez bizony két külön „termék”, két külön értékkel.
A kriptodevizáknak van egy extrém sajátosságuk: szinte a születésük pillanatától folyamatosan megmérettetnek a piacon. A Google vagy a Facebook csak akkor kerültek tőzsdére, amikor már jól kiforrott, gyerekbetegség mentes állapotukban voltak – és még így is kacsázik az árfolyamuk rendesen. De gondoljuk el, hogy mi lett volna ezen árfolyamokkal, ha mindkét terméket folyamatosan árazta volna a piac attól a pillanattól, hogy Larry Page, vagy David Zuckerberg az első úgy-ahogy működő verziót összeszerelte a kollégiumi szobájában, a felhasználóik száma pedig egyszámjegyű volt. Extra teherként a kriptodevizáknál ez az árfolyam (és annak volatilitása) az egyik legfontosabb karakterisztika, értékmeghatározó tényező – szemben a Facebookkal és Google-el, amelyek használatát nem befolyásolja a részvény árfolyama. Reflexivitás a köbön.

Csak a technológia annyira új, és a 2017-es buborék volt olyan látványos és „dühítő”, hogy nem csoda, ha sokan utálják. Hiszen „az emberek az innovációkkal kapcsolatos döntéseiket inkább az érzéseik, mint bizonyítékok alapján hozzák.

Ezek után azt kell mondjam, nem csak a bitcoin látszik pocséknak, de én is a kriptodevizák antagonistájaként. Úgyhogy várjuk olvasóinkat Facebook oldalunkra, ahol kommentben próbálhatják meg romba dönteni ezt az esetleg túlzottan rózsásnak tűnő kripto jövőt.



Árfolyamok

EUR: 321.44CHF: 284.27USD: 282.11
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12