Az euró legyen kemény, mint az arany, digitalizált, mint a bitcoin

A közeljövő realitása, hogy a jegybankok és a kormányok felülről fogják szórni a pénzt, a polgárok szerte a nyugati világban rendszeresen találnak bármire felhasználható összegekről szóló pénzutalványokat postaládájukban, bankszámlájukon. Ezt hívják helikopterpénznek, amellyel azonban a politika nagyon durván vissza élhet, kormányemberek és klienseik hatalmasat markolhatnak belőle.  Thomas Mayer, a Deutsche Bank ex-vezető közgazdásza, a Flossbach von Storch magánbank gazdasági-politikai think tank-jének irányítója a következő recesszió kapcsán egyrészt az ingyen pénzek lehetőségeiből fakadó rendkívüli inflációs veszélyekre hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy előbb utóbb ki kell venni a kereskedelmi bankok kezéből a hitelezést, hogy ne tudjanak többé mesterséges pénzt kreálni.  Valós, csak realitásokon alapuló valutákkal menthető meg a globális pénzügyi rendszer. A hitelbankok folyamatosan rontanak a helyzeten, mélyítik a válságokat.

Itt és most   csak az arany és a néhány kriptovaluta tekinthető igazi, nem művi pénznek. Hozzájuk hasonlóvá kell tenni az eurót – mondja a szakértő.   

Zentai Péter: Ön azt üzeni legutóbbi cikkeiben, hogy a Németországra, majd az egész Európára váró recessziót képtelenség tompítani, kezelni a megszokott jegybanki és kormányzati beavatkozási módszerekkel. Ennél fogva még súlyosabb válság következhet be. Ezt, hogy érti?  

Thomas Mayer: Már csak rontani lehet, ráadásul nagyon sokat, az amúgy se rózsás   helyzeten, ha a központi bankok tovább csökkentik a kamatokat, illetve, ha újrakezdik és bővítik az államkötvény, valamint a részvény felvásárlásokat. Japánban ez utóbbi program újraindításából semmi jó nem származott. A nyugati gazdaságokban terjedő negatív kamatkörnyezet pedig a szemünk előtt rombolja a tőkés modell alapjait. A jegybankok valójában a tűzzel kényszerülnek játszani.


De még mindig ott a lehetőség hatalmas fiskális könnyítésekre, a kormányok a költségvetésekből azért még mindig jócskán tudnának osztogatni és ezáltal mégiscsak élénkíthetik a nemzetgazdaságaikat.

A kormányok politikai alapon cselekednek, természetükből fakadóan önző módon, felelőtlenül. A legkevésbé reájuk szabad bízni a pénz hígítást, mert abból nem jöhet ki más, mint megainfláció, majd valószínűleg társadalmi robbanás.

Ha egyrészt a kormányok alkalmatlanok, mert természetszerűleg öncélúak, másrészt azt mondjuk, hogy a jegybankok kifogytak a saját speciális gyógyszereikből, akkor „lehúzhatjuk a rolót”. Bele kell törődni, hogy lesz egy recesszió és kész.

A 2008-09-es nagy világkrízis nyomán bebizonyosodott, hogy a jegybankok, élükön az EKB-val, a FED-del és a BOJ-vel fantasztikus intervenciós lehetőségekkel bírnak. Az akkor alkalmazott eszközök hasznosnak bizonyultak, de csak rövid távra. Nem hoztak átfogó megoldást a pénzügyi-gazdasági rendszer tartós stabilizálását illetően.

Ön szerint létezhet tartós megoldás?

Feltételezésem szerint nem a soron következő recessziós periódus a lényegi kihívás, hanem a nagy valószínűséggel kirobbanó valuta-készpénz krízis. Abból kell kiindulnunk, hogy úgynevezett helikopterpénzzel lesznek kénytelenek elárasztani a tőkés világ nemzetgazdaságait, ami egy abszolút reális szcenárió figyelemebe véve a jelenlegi világpolitikai-világgazdasági viszonyokat.  A helikopter annak a szimbóluma, hogy felülről – vagy a kormányok, vagy a központi bankok jóvoltából – fognak pénzt szórni az emberekre. A „helikopterpénz” szétszórása, önmagában véve sikerülhet nagyon is jól, de akár borzalmasan, gazdasági-pénzügyi tragédiát okozva. Ez utóbbi akkor következik be, ha az ingyen pénzbe a kormányok is „belemarkolnak”, mert – mondjuk – abból kívánják fedezni a költségvetési hiányokat. Egy ilyen, korábban nem próbált szituáció, a hatalmon lévőket korrupciós uralom kialakítására, akár diktatúra megalapozására csábíthatja.  A tömegeket ez – legalábbis az elején – nem is fogja érdekelni, ignorálják, hogy mi történik „a fejük felett”, csak az ingyen pénznek örülnek.  Rövid idő elteltével azonban a felelőtlenül kezelt ingyen pénz – ha a kormány közvetlenül vagy a jegybank révén közvetve saját maga finanszírozására kezdi szisztematikusan költeni a pénzt – elveszti értékét, az emberek azt ugyanis eldobják, és menekülőre fogják.  A „helikopterpénz projekt” megainflációba torkollhat a végén…Rendszerváltásra van szükség, egy ilyen veszély elhárítása érdekében.

A tőkés rendszer leváltására?

Éppen ellenkezőleg, a tőkés rendszer megújítására és működőképességének, hatékonyságának, társadalmi megbízhatóságának korrigálására. A bűvös szó: Vollgeld (teljes pénz). A világpolitikai-világgazdasági szakértők németül alkalmazzák a fogalmat, melynek angol neve: sovereign money (szuverén pénz). A pénzteremtés joga és lehetősége, ugyanis csak a „Szuverént”, az államhatalmat és annak letéteményesét, a jegybankot illetné meg.

Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, mindenki előtt világos kell legyen, hogy huzamosabb ideje egyre több és egyre súlyosabb krízist generál, hogy a kereskedelmi bankok világszerte euró-és dollár ezer milliárdokat kreálnak hitelezéssel, kamatfelárazásokkal. Azáltal, hogy a jegybankok által létrehozott pénzmennyiséget kiközvetítik, és teszik ezt elvont, reálisan nem létező fedezetekre alapozva. Ez a szisztéma olyan gyúanyag, amely – még ha szigorodik is a nemzetközi ellenőrzés – újra és újra termeli az óriási kríziseket és nem mellékesen költségvetési deficiteket, mivel a tönkre menő bankokat végül mindig a kormányok kénytelenek kisegíteni, megmenteni.

A reálisan létező, jegybank által gyártott pénzt élesen külön kellene választani a hiteltől, igaz?

Alapvetően, leegyszerűsítve így igaz. Bizonytalanságokkal telített a világ helyzete, a jegybankok és a kormányok mozgástere félelmetesen leszűkült. Óriási a kísértés a hatalommal való visszaélésre, midőn egyre inkább politizálják a monetáris beavatkozásokat, és eközben recesszió fenyeget. A „helikopterpénzes” megoldás felé haladnak a dolgok, mert annak alternatívája: a negatív kamat szituáció, még inkább problematikus.  A „rabolni készülő” politikusokat, kormányokat csak a „Vollgeld” létezése, a kereskedelmi bankokkal való cinkos összjáték lehetőségének felszámolása tudja megállítani.

Létezik szerencsére az arany…senki se mondhatja, hogy az arany nem „Vollgeld”.

Sőt, a bitcoin is, meg a többi kriptovaluta is az.  Az arannyal egyetemben ezek valóban „Vollgeld”-nek számítanak, azáltal, hogy közvetlenül „gyártják”, hozzák létre, „bányásszák” őket. Nem létezik hozzájuk kapcsolt párhuzamos, a hitelképzéssel együtt járó pénzkreálási lehetőség, olyan, mint amilyen jelenleg meghatározza a globális pénzrendszert. A gazdasági-pénzügyi világrendszert gyötrő és egyre mélyülő problémák megoldásának kulcsa, hogy belátható időn belül megtörténjen az euró és társai digitalizációja és azzal párhuzamosan leváljék e valutákról a hitelezés, melyet totálisan más alapokra kell előbb-utóbb helyezni. A kereskedelmi bankoknak pedig vissza kell térniük a „való világba”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Árfolyamok

EUR: 333.12CHF: 303.01USD: 301.68
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a legfrissebb hírekről, hasznos információkról!
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12