Kincstárjegy

Az államnak két fő forrása van kiadásainak fedezésére: adót szedni és adósságot felvenni. Az állam esetében az utóbbi döntő részben a tőkepiacokról finanszírozott, állami garanciával kibocsátott kötvényeken keresztül történik. Ezen kötvények egyik válfaja az úgynevezett kincstárjegy, melynek két fő formáját különböztetjük meg: kamatozó kincstárjegy és diszkont kincstárjegy. A kincstárjegyek fő ismérve a rövid lejáratuk, amely egy év vagy annál rövidebb futamidőt takar.

Diszkont kincstárjegyek

A diszkont kincstárjegyek, mint nevük is utal rá, diszkont áron, azaz névérték alatt kerülnek forgalomba. Kamatot nem fizetnek, a befektető a vételi (jegyzési) és eladási ár vagy névérték közötti különbségen érhet el hozamot. Fontos kiemelni, hogy a kibocsátó, azaz az állam, mindig a kincstárjegy névértékét fizeti ki lejáratkor.

A diszkont kincstárjegy hozama minden lejárat esetében évesített hozamot takar, ezzel segítve a befektetőt a kincstárjegyek hozamának összehasonlításában. Így a kincstárjegy hozama mindig az aktuális és névérték közötti különbség, valamint a hátralévő futamidő alapján kerül meghatározásra.

Mint feljebb is írtuk, a kincstárjegy hozama csak az árkülönbségen érhető el, azonban ehhez meg kell várnunk a lejáratot. Így a hátralévő futamidő hosszának csökkenésével az adott árkülönbség hozama nő, hiszen egy éven belül többször is megkereshetjük azt.

A kincstárjegy ára szintén fordítottan arányos annak hozamával. Azonos futamidő alatt az alacsonyabb ár magasabb különbséget jelent a névértékhez viszonyítva.

Diszkont kincstárjegyek aukciók keretében kerülnek forgalomba, ahol meghatározott szereplők, úgynevezett elsődleges forgalmazók licitálhatnak az értékpapírokra. A kereslet-kínálat elve alapján a magasabb kereslet magasabb árral párosul. A fent leírt mechanizmusok alapján a magasabb kereslet így alacsonyabb hozamot eredményez, miután a vételi ár és névérték közötti különbség csökken.

Befektetőként a másodpiacon, az elsődleges forgalmazókon keresztül juthatunk kincstárjegyekhez. A másodpiacon felül a Magyar Államkincstár szintén jegyez napi vételi és eladási árfolyamot diszkont kincstárjegyekre. Míg alapvetően a diszkont kincstárjegyek biztonságos, alacsony volatilitással bíró befektetési formák, a lejárat előtti értékesítés nem garantálja a meghirdetett éves hozamot. A jegyzett vételi és eladási árfolyam a forgalmazó szemszögéből értendő, azaz a forgalmazó vételi árfolyamon veszi meg tőlünk kincstárjegyünket, míg eladási árfolyamon adja el nekünk azt.

Egy- és féléves állampapírok (Kamatozó kincstárjegyek)

Korábbi nevükön kamatozó kincstárjegyek, szintén rövid lejáratú államadósságot megtestesítő állampapírok, azonban diszkont társaikkal ellentétben ők kamatot is fizetnek. Kifizetésre csak a futamidő végén, egyösszegben számíthat a befektető. Azonban a diszkont kincstárjegyekkel ellentétben, az egy- és féléves állampapírok névértéket és egy azon felül előre meghatározott hozamot, úgynevezett kupont fizetnek.

Az egyösszegű kifizetés miatt hozamuk számítása hasonlatos a diszkont kincstárjegyekéhez. A hirdetett hozam mindig évesítve kerül megadásra. Azonos hátralévő futamidő esetén az alacsonyabb ár magasabb hozamot jelent, míg azonos árkülönbség esetén a rövidebb hátralévő futamidő magasabb hozammal párosul.

Az állampapírok jegyzés útján kerülnek forgalomba, melyre újfent az Államkincstárnál vagy az elsődleges forgalmazóknál kerülhet sor. A jegyzésre jogosultak ezen állampapírok esetében is jegyeznek mind eladási és vételi árfolyamot.

Befektetési stratégiák

Amennyiben kiadásra számítunk a közeljövőben, vagy csupán egy váratlan kiadás ellen szeretnénk biztosítékot, úgy a rövid lejáratú kincstárjegyben és éven belüli állampapírokban érdemes tartani a pénzünket Árfolyamuk viszonylag stabil, likvid másodpiaccal rendelkeznek, és rendszeres megtakarítás esetén mindig lesz a közeljövőben lejáró része a portfóliónknak. A bankszámlapénzzel vagy készpénzzel ellentétben még kamatoztathatjuk is megtakarításunk.

Ha nem tervezünk rendszeres megtakarítást, úgy egy rövid állampapírokat és kincstárjegyeket tartó pénzpiaci alapot is választhatunk. Ilyenkor az alap biztosítja számunkra a likviditást, míg mi részesülünk a kincstárjegyek alacsony kockázatából és a készpénz univerzális nulla kamatánál magasabb hozamból.

Pár százalékos hozam mellett gondolkozhatunk agresszívabb befektetési stratégián is. A kamat mértékével egyenértékű összeget fektethetünk magasabb hozamú és kockázatú eszközökbe. Amennyiben számításaink nem jönnek be, a futamidő végével legalább a tőkénket biztonságban visszakapjuk.

Forrás:

https://www.allampapir.hu/allampapirok/1MAP

https://www.allampapir.hu/allampapirok/DKJ

The post Kincstárjegy appeared first on alapblog.



Árfolyamok

EUR: 361.76CHF: 342.4USD: 331.31
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12