Egyre inkább devizahitelben adósodnak el a magyar cégek

4584,6 milliárd forintra emelkedett a nem pénzügyi vállalatok devizahiteleinek állománya július végére, ami új csúcs. Ez 27,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Emellett a devizahitelek aránya 37,5-ről 40,4 százalékra ugrott a céges portfólióban a vizsgált időszakban, ami szintén kiugróan magas érték – írja a VG.

Az állomány gyors növekedése leginkább két dologgal magyarázható. Az egyik, hogy tükröződik a forint gyenge árfolyama az euróval szemben az MNB statisztikáin. A másik, hogy a vállalatok a gyorsan növekvő hazai forinthitelkamatok miatt inkább a devizás, főként eurós finanszírozás felé fordulnak.

Azonban a devizahiteleknél felmerül az árfolyamkockázat. Ezért például az eurókölcsönnek leginkább akkor van realitása, ha a vállalkozás bevételeinek legalább egy része a közös európai valutában keletkezik.

Az új hitelfelvételek és törlesztések tranzakcióit vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a múlt év első hét hónapja nagyjából 88 milliárd forintos mínuszt okoztak a céges devizahiteleknél. Addig ugyanebben az időszakban idén a hitelfelvételek kerültek többségbe több mint 430 milliárd forinttal.

Egyébként nem teljesített rosszul a vállalati hitelpiac 2022 első felében, hiszen a 11 340 milliárd forintot is meghaladta a teljes céges hitelportfólió a nyár közepére, ami történelmi rekord, és 18,3 százalékos éves növekedést tükröz.

A devizahitelek mellet jelentős bővülés látható a folyószámlahiteleknél és az egyéb, egy éven belüli konstrukcióknál is a vizsgált 12 hónapban, ami szöges ellentétje a korábbi évekre jellemző trendeknek.

Mindezek miatt a vállalati állományok szerkezete is átalakult a vizsgált időszakban. Például az imént említett két hiteltípus együttes részesedése 21,3-ről 22,7 százalékra nőtt, viszont az öt éven túli lejáratúaké 52,3-ről 50,7 százalékra csökkent.