Sok ezer ember menekült meg az adóságcsapdából

A legrosszabb helyzetben lévő devizahitelesek többségét, mintegy 155 ezer embert sikerült megmentenie a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjának – olvasható a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányban.


Összességében sikeres lehetett a NET programja

A Közgazdasági Szemle legújabb számában (itt letölthető) jelent meg egy elemzés arról, hogy mintegy 9 év alatt sikerült megmenteni a NET-be belépett adósok jelentős részét. A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság utáni években ugyanis a hazai lakossági adósok egy hatalmas hányada nem tudta folytatni a hiteleinek a törlesztését. A rászoruló, nem teljesítő jelzáloghitel-adósok lakhatásának megőrzése érdekében jött létre a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. 2011-ben, és általa az eszközkezelői program. Ez az intézmény azonban 2020 végén megszűnt, az ügyfelek jelentős része pedig kilépett a projektből.

A tanulmány szerint a program leginkább a legrosszabb helyzetben lévő, szociálisan rászoruló, alacsonyabb iskolai végzettségű, kisebb jövedelmű devizaadósokon segített. A projekt segítségével minimálisra csökkent a körükben a késedelmes lakbérfizetések és a lakásvesztések száma, 86 százalékuk pedig ismét ingatlantulajdonossá vált.

A program néhány részlete

A projektbe olyan nehéz helyzetben lévő, jelzáloghitele visszafizetésével elmaradt adós kerülhetett, akinek a jelzálog a tényleges lakhelyét terhelte, nem rendelkezett más ingatlannal, valamint ez az ingatlan volt a hitel egyetlen fedezete. A fedezet forgalmi értéke pedig a hitelszerződés aláírásakor nem haladhatta meg a 25 millió forintot a fővárosban, Budapest környéként és a megyei jogú városokban, más településeken pedig a 20 millió forintot.

Az adós és a hitelező is kezdeményezhette a programba kerülést. A bejutást követően adásvételi szerződés jött létre az ingatlanról a NET és az adós között, amely egy tartozáselengedő nyilatkozatot is tartalmazott. Ebben az ingatlan ára nem haladhatta meg a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 29-47 százalékát (településtípustól függően), de legfeljebb a 4,35-9,3 millió forintot. A projekt alatt az adós bármikor visszavásárolhatta az ingatlanát azért az összegért, amelyet az eszközkezelő fizetett érte, kiegészülve a jegybanki alapkamattal, az esetleges értéknövelő beruházások értékével, valamint az eszközkezelő által fizetett kötelezettségek összegével. Egyébként az ügyfelek 5-15 ezer forint bérleti díjat fizettek a NET-nek a lakhatásért, valamint ők állták a rezsit is. Kedvező adat, hogy arányaiban csak minden 38. ember esetében kellett később, a fizetések elmaradása miatt felbontani a szerződést.

Ez lett a vége

A programot 2019-ben zárták le, amikor az adósok választhattak, hogy egy összegben (kedvezményesen), esetleg részletekben visszavásárolják az ingatlant, vagy bérlők maradnak. A programban résztvevők 17 százaléka választotta az egyösszegű kifizetést, 69 százalékuk pedig részletekben fizetett az ingatlanért, 14 százalékuk pedig bérlő maradt.

The Conversation

Ne hagyd ki!