A Kremlnek megvan a pénzügyi fedezete a 100 millió dolláros összeg rendezésére, de a szankciók miatt a pénzt nem tudja eljuttatni nemzetközi hitelezőihez. Moszkva mindenáron szerette volna elkerülni a teljesítés elmaradását, ami presztizsveszteséget jelent.
Megvan, de nincs meg
A százmillió dolláros teljesítés határideje május 27-e volt. Moszkva közlése szerint át is utalta a pénzt az Euroclear banknak, amely aztán szétosztja azt a hitelezők között.
Az összeg azonban az Euroclearnél ragadt, írja a Bloomberg News.
A pénz nem érkezett meg a határidőt követő harminc napon belül, ami a teljesítés elmaradását, fizetésképtelenséget jelent.
Az Euroclear nem közölte, hogy befagyasztották-e az összeget, csak annyit mondott, hogy minden, oroszokkal szemben érvényben lévő szankciót betartanak.
Azonnali esedékesség
Habár a teljesítés elmaradása csupán szimbolikus bukás, Moszkvának mégis számolnia kell néhány azonnali gyakorlati következménnyel.
A fizetésképtelen országok számára általában lehetetlenné válik a további kölcsönfelvétel, bár Oroszország a szankciók miatt a nyugati piacokról már amúgy sem tud pénzhez jutni.
A Kremlnek majdnem napi 1 milliárd dollár bevétele van a fosszilis energiahordozók exportjából, és áprilisi közlése szerint nem tervez kölcsönfelvételt.
A fizetésképtelenség miatt most az orosz adósság egy nagyobb részének törlesztése válik esedékessé - mondta a Sberbank-CIB korábbi vezető elemzője, Chris Weafer a BBC-nek.
Az adósság egyes részei automatikusan esedékessé válnak, miután minden kölcsönszerződésben van a korai visszafizetésre vonatkozó záradék. Ha elmarad egy teljesítés, az általában azt jelenti, hogy az adósság más részei is azonnal fizetendővé válnak.
Oroszországtól ezen a ponton akár 20 milliárd dollárnyi összeg azonnali visszafizetését is követelhetik
Weafer becslése szerint.
A Nomura vezető közgazdásza szerint a fizetésképtelenség azt jelentheti, hogy Oroszország évtizedekig, akár 30 évig sem tud majd tengerentúli kölcsönhöz jutni.
Bohózat és lenini út
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter azonban másként látja: miután Moszkva akar fizetni, és rengeteg pénze is van rá, hogy megtegye, szerinte ez nem valós fizetésképtelenség. Az általában akkor fordul elő, ha kormányok visszautasítják a fizetést, vagy valóban képtelenek előteremteni a szükséges összeget.
Mindenki, aki jártas az ügyben, érti, hogy ez egyáltalán nem fizetésképtelenség. Sokkal inkább egy bohózat
– mondta Sziluanov.
Oroszország utoljára 1918-ban maradt el külföldi adóssága törlesztésével. A bolsevista forradalom idején Vlagyimir Iljics Lenin, az ország vezetője egyszerűen azt mondta, hogy nem fizeti vissza az orosz birodalom adósságait.
Jóval később, 1998-ban Moszkva nem tudta teljesíteni a belföldi kötvények kifizetéseit, de a külföldi adósságtörlesztéssel akkor sem maradt el. Ez a Borisz Jelcin által fémjelzett éra végén, a rubelkrízis idején történt.
