Zéró kibocsátás 2050-re
Az elmúlt hónapokban a világ vezetői óriási figyelmet szenteltek a globális klímakatasztrófa megelőzésére. A tudósok szerint a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alá kell szorítani az évszázad végére. Ha ez nem sikerül, a katasztrófa elkerülhetetlen lesz. Az üvegházhatású gázok 75 százalékáért az elavult, fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiaszektor felelős. Bizakodásra adhat okot, hogy a Párizsi Egyezményt a világ vezető országai aláírták. Ennek értelmében az országok kollektívan megállapodtak, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy 2050-re megvalósuljon a zéró-emissziós világgazdaság. A szakemberek már meg is alkottak egy 400 lépésből álló akciótervet. Például 2035 után egyetlen benzin-, vagy dízelmeghajtású jármű sem kerül majd piacra. A Nemzetközi Energiaügynökség most azt vázolta fel, hogy 4 éven belül teljesen át kell alakítani a gázkazánok piacát is.
Sok a buktató
Az egyik megoldást a hibrid kazánok jelentik. Ezek az eszközök hidrogént égetnének el az otthonok felmelegítéséhez. Itt is egy égési folyamat megy végbe, viszont óriási pozitívum, hogy a megújuló forrásból kinyert hidrogén az égése során nem termel semmilyen káros anyagot. Ráadásul egy ilyen egység „csupán" 50 ezer forinttal kerül többe, mint egy hagyományos gázkazán. Ezzel egy gond van, ami viszont óriási. A hidrogén-utánpótlás limitálva lesz, így a hibrid kazánok a háztartások csupán 11 százalékát tudják majd ellátni.
Honnan lesz rá pénz?
Van más megoldás is. A hőpumpával működő kazánok jelenleg 3 forrásból meríthetnek energiát. Földből, vízből és levegőből. Ezeket nagyjából úgy képzeljük el, mint egy fordítottan működő hűtőt. Egy ilyen kazán ára 2,7 és 8,3 millió forint körül mozog. Mondanunk sem kell, ez nem megoldás. Ezzel a döntéshozók is tisztában vannak. A világ kormányai már dolgoznak egy egységes támogatási rendszeren. Emellett azt is figyelembe kell venniük, hogy a hőpumpák magasfokú szigetelést igényelnek, melyek megvalósítása nem mindenhol lehetséges. A geotermikus, esetekben a nukleáris megoldások is működhetnek, de az ezeken alapuló technológiák még nincsenek kidolgozva.
Szép új világ
Az IEA azt is hozzátette, nem elég az új épületeket energiahatékonyan felépíteni, a régi ingatlanokat is teljesen át kellene alakítani. Ez óriási költségekkel jár. Továbbá arra a közel 785 millió emberre is ki kell terjeszteni az új rendszereket, akiknek jelenleg nincs hozzáférése az elektromos energiához. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a jelenleg létező szélerőművek és napelemparkok számát meg kell négyszerezni. Nem lesz egyszerű. Persze a képhez az is hozzátartozik, hogy ezek a tevékenységek 14 millió új munkahelyet teremtenének, az energiaszektor teljes értéke pedig 5 billió dollárra duzzadna, ami a GDP-re is jó hatással lenne.
