Friss jelentés világít rá, mennyire sok akadály gördül az Európai Unió 2050-re vonatkozó klímasemlegességi céljai elé. Ennek fényében szinte hiú ábrándnak tűnhet az évszázad közepére a kibocsátásmentes Európa.
Távol vagyunk a kibocsátásmentességtől
Az Európai Számvevőszék friss jelentése értelmében kérdéses, elérhető-e a klímasemlegesség 2050-re az Európai Unióban. Márpedig ez lenne a kibocsátásmentesség céldátuma az államszövetségben.
Az elemzés rávilágít, a közlekedési ágazat felelős az összes kibocsátás negyedéért Európában. Ráadásul a technológiai fejlődés ellenére a forgalomba kerülő új autók háromnegyede még mindig belsőégésű motort használ.
Emellett a biomasszaüzemek kapacitása sem tűnik elegendőnek, illetve túlbecsüljük a bioüzemanyagok környezetkímélő mivoltát is.
Az akkumulátoripar technológiai lemaradása is súlyosbítja a helyzetet. Ez negatívan befolyásolja a kontinens versenyképességét is, valamint fokozza az importfüggőséget.
A jelentés szerint az elektromos járművek jelenlegi töltőinfrastruktúrája sem elégséges. Különösen Közép- és Kelet-Európa van elmaradva töltőhálózat fejlesztésében – írja a Zöld Pálya.
Tovább növekedhet az elektromos autók európai piaca
Egyébként amíg 2020-ban 25 eladott új kocsiból csupán egy volt teljesen elektromos (BEV) vagy plug-in hibrid jármű (PHEV) Európában (az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban), tavaly már minden ötödik autó az említett két kategória valamelyikébe tartozott.
Az áttörés akkor következik be, amikor az elektromos járművek aránya a teljes járműparkban eléri a 10 százalékot. Az adatok alapján határozottan arra számítunk, hogy Európában 2030-ra az EV eladások részesedése meghaladja az összes többi típusát. A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon
– idéztük Rózsa Tamást, az EY-Parthenon autóipari szakértőjét a napokban.
Az elektromos járművek (EV) népszerűségével párhuzamosan bővült Európa nyilvános gyorstöltőhálózata is. Amíg 2022-ben 530 ezer töltőpont volt, 2023 év végén 744 ezer. Ezen belül 77 százalékkal emelkedett a gyors és ultragyors DC töltők száma a vizsgált időszakban, így mára meghaladja a 100 ezret. A váltóáramú töltőpontok (AV) mennyisége pedig 36 százalékot ugrott. Ráadásul a gyorstöltők teljesítménye manapság tízszerese az öt évvel ezelőttinek.
Azonban a töltőállomások eloszlása földrajzilag egyenlőtlen. Az európai állomások 78 százalékát csupán hét ország adta tavaly: Belgium, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország és Svédország.
