Közös jelentésben erősítették meg az Európai Unió kutatói és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szakemberei, hogy Európában a tavalyi volt az eddigi legmelegebb nyár, ráadásul több ezer ember haláláért felel. Figyelmeztetnek a szakértők, hasonló időjárás egyre gyakrabban előfordulhat. Azonban van jó hírük is.
Rendkívül forró nyarak várhatnak Európára
A Föld leggyorsabban melegedő kontinense Európa. Itt a hőmérséklet emelkedése kétszerese volt a világátlagnak az elmúlt 40 évben. Ráadásul a Reuters által bemutatott tanulmány alapján a tavaly nyári rekordmeleg 16 ezer többlethalálozásért telhető felelőssé Európa-szerte.
A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója szerint a szélsőséges időjárási események nem tekinthetők anomáliáknak. Továbbra is hőmérsékleti rekordokra lehet számítani világszerte, amihez például az El Niño-jelenségnek is köze van.
Egyébként Európa különösen gyors felmelegedését a nagy szubarktikus és sarkvidéki régióinak, valamint az éghajlati visszacsatolások változásainak tulajdonítják a szakemberek. Hozzáteszik, tavaly is jelentős tengeri hőhullámok sújtották a Földközi-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger egyes részeit, a gleccserek pedig soha nem olvadtak ilyen gyorsan.
Azonban a Portfolio megjegyzi, a jelentés egy pozitív fejleményre is rámutat: a megújuló energiaforrások először tavaly részesedtek nagyobb arányban (22,3 százalék) az Európai Unió villamosenergia-termeléséből, mint a fosszilis gáz (20 százalék).
A Kisfiú és a Kislány is okozhat szélsőséges időjárást
Jelentős változást hozhat az időjárásban világszerte, hogy megfordult a La Niña. Figyelmeztetnek a meteorológusok is: erősödik az El Niño, ami miatt melegebb fázisba kerül a Föld az év hátralévő részében.
Az El Niño és a La Niña időszakosan fellépő időjárási anomáliák. Az El Niño (spanyolul azt jelenti: a kisfiú) a Csendes-óceán egyenlítő-környéki tengervíz-mozgását és az ebből következő időjárási helyzetet jelöli. El Niño idején a tengervíz keleti irányba mozog. Nagy mennyiségű hőt szállít Amerikába, és csapadékos időt okoz. Azonban Ausztráliába szárazabb és hűvösebb időszak érkezik.
Ha megfordul az áramlás, onnantól kezdődik a La Niña (spanyol jelentése: a kislány) jelenség. Ekkor a hő nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg tengervíz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg érkezik. Ez kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. Viszont emiatt a Csendes-óceán nyugati felében - például Ausztráliában és Ázsia keleti és délkeleti részén - jelentős csapadékra kell készülni, ami gyakran áradásokkal jár.
Valóban extrém meleg jöhet
Az elmúlt éveket a hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña uralta, azonban ez az időszak véget ért. Egyre erősödik az El Niño, vagyis a tengerfelszíni hőmérséklet több fokkal magasabb lesz, ami melegebb időjárást okoz. Mindez a klímaváltozással karöltve azt eredményezheti, hogy - a mérések kezdete óta - az idei lehet a legmelegebb év globálisan.
Az elkövetkező időszakban megnövekedhet az extrém hőhullámok, valamint az aszályos és az erdőtüzek kockázata. Különösen ott, ahol az El Niño szárazabb időjárást eredményez. Egyes modellek szerint az El Niño az ősz második felétől 2024 tavaszáig lehet a legerősebb, viszont más számítások alapján akár két-három évig is eltarthat. Megjegyzik, az elmúlt nyolc év volt a Földünk történetében a nyolc legmelegebb esztendő, amiből három évet (2020, 2021 és 2022) a hűvösebb La Niña uralt.
