Nagy-Britanniában az Exeteri Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint sokkal jobban is fel lehetne használni az utak menti területeket a biodiverzitás elősegítésére. Itthon a fővárosi méhlegelők körül kialakult vita irányította rá a kérdésre a figyelmet.


A brit kutatók a Google Earth és a Google Street View segítségével készítettek becslést az út menti területek nagyságára és jellegére Angliában, Skóciában és Walesben. Az jött ki, hogy a nagyjából 2579 négyzetkilométer 27 százalékán kaszálnak és vágnak füvet rendszeren. A maradék terület 41 százaléka mező, 19 százaléka fás terület, 11 százaléka pedig bozótos, cserjés.

A tanulmány szerint ezeket „multifunkciós zöld területekként" lehetne hasznosítani, különösen azokban a sűrűn lakott régiókban, ahol probléma a földterület szűkössége, írja a g7 gazdasági portál.

A kutatás vezetője a Guardiannek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a rendszeres fűnyírás, kaszálás csak esztétikai szempontokat szolgál, miközben ökológiai szempontból kifejezetten káros. Ahogy azt korábbi kutatások is megerősítik, évi egyszeri vagy kétszeri fűnyírás mellett ezek a területek a vadvirágok és a beporzó rovarok számára ideális élőhellyé válnak, és a sűrűbb növényzet más állatfajoknak is kedvező körülményeket teremt.

A Guardian által idézett becslés szerint az Egyesült Királyságban a vadvirágos rétek 97 százaléka tűnt el az 1930-as évek óta, azóta több projekt is elindult a helyreállításukra. Ha az összes út menti területet hasonló módon alakítanák át, nagyjából 420 milliárddal több virág lehetne az Egyesült Királyságban. A virágok nektárjának és pollenjének ekkora mennyiségben már jelentős hatása lenne a biodiverzitásra.

Szólj a méhecskének!

A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az ember számára is, a statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékát befolyásolják, és számos növényfaj függ tőlük. Európában emiatt több városban is próbálkoznak meghatározott területek részleges visszavadításával, „méhlegelők" kialakításával.

Budapesten 2021 tavaszán indult el a Vadvirágos Budapest program, amelyben kísérleti projektként 28 hektárnyi területen alakítottak ki rovarbarát felületeket parkokban és út menti sávokban. A terv komoly vitákat váltott ki, támogatói szerint segíti a biodiverzitást, ellenzői szerint ócska kifogás arra, hogy miért nem kaszálják rendszeresen a városi zöldfelületeket.


The Conversation

Friss

Fotó: airbus.com

Nyáron már termel a gyulai Airbus-gyár – Ilyen helikoptereket láthat el

Jövő júliusban kezdi meg a termelést a gyulai Airbus-gyár, ahol a repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak majd precíziós alkatrészeket.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Gigabírság: A versenyhivatal lecsapott Bige László cégére és társaira

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A hivatal 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. A Nitrogénművek közölte, hogy egyelőre részletesen tanulmányozza, de érdemben elutasítja és bírósági úton mindenképpen megtámadja a döntést.


TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Így néz ki Magyarország első elektromos autója – Mutatjuk a fotókat!

Ma megkezdték a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártását Kecskeméten. Ez az első tisztán elektromos meghajtású modell, amelyet Magyarországon gyártanak.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!