Nem csak egy magánszemélynek, de az autóiparnak, az európai gazdaságnak és a környezetnek is jót tenne az elektromos autók elterjedése.


​Drágább, mégis megéri

Míg 2010-ben egy hibrid-elektromos hajtású autó előállítása közel háromezer euróval került többe, mint egy hagyományos belsőégésű motorral szerelt modellé, ez a különbség 2020-ra mindössze ezer euróra csökkent. Az üzemanyag és más folyó költségek beszámításával az autóbirtoklás összköltsége közötti különbség rohamosan csökkenni fog a különböző technológiák között a következő években. Egy biztos: az új járművek magasabb árát már a megtakarított üzemanyag bőven kompenzálja. Egy klímabarátabb (95 g/km kibocsátású) 2020-ban ismert technológiával gyártott autó ezer euróval magasabb előállítási költsége gyorsan megtérül, hiszen tulajdonosa évente 300-400 euróval kevesebbet költ üzemanyagra – derül ki a Cambridge Econometrics tanulmányából.

​Fejleszteni kell

Ráadásul a hagyományos üzemanyagra fordított eurók javarészt az Unión kívülre vándorolnak, ami az EU külkereskedelmi mérlegét rontja. Ezzel szemben az európai autóipar komoly ellátási lánccal kapcsolódik a helyi gazdaságokba, és jóval több munkahelyet teremt és tart fenn, mint a kőolajipar. A járműtechnológiában Európa jelenleg vezető szerepet játszik: háromezer alkatrészgyártót tartanak számon a kontinensen, amelyek az itt gyártott autók értékének 75 százalékát állítják elő. A gyártástechnológia fejlesztése elengedhetetlen az európai autóipar versenyképességének megőrzéséhez, ez pedig az alkatrészgyártók számára is bővülő bevételi forrást jelent, és addicionális költéseik ezen a téren nagy mértékben a kontinensen maradnának. Az autóipar emellett jelentős részben exportra dolgozik, ami szintén javítja a kontinens külkereskedelmi mérlegét.

​Lendületet ad a gazdaságnak

A csökkenő üzemanyagráfordítás – ami 2030-ra akár a 49 milliárd eurót is elérheti –, valamint az elektromos és hibridjárművek magasabb előállítási értéke eredményeként 2050-re az áttérés az alacsony kibocsátású járművekre jelentős többlet-GDP-t eredményez az Unió számára, amennyiben az új járművek előállítása és az akkumulátorok gyártása is az EU-n belül történik. 2030-ra ez 0,2 százalék, 2050-re pedig 0,5 százalék éves GDP-többletet jelenthet. Emellett a gazdaság szerkezete is megváltozik, ami a várakozások szerint új munkahelyeket is teremt. Az elemzésben felállított három alacsony kibocsátást célzó gazdasági szcenárió esetén 206 ezer új munkahely jönne létre 2030-ig. A becslések számolnak a kőolajfinomítás, az üzemanyagdisztribúció vagy a kiskereskedelem területén ezzel párhuzamosan elvesztett vagy megszűnő állásokkal is. Az újonnan létrejövő állások közel fele új munkahelyeket és feladatköröket jelent a járműgyártás és a kapcsolódó új infrastruktúrák, valamint az üzemeltetés terén.

​Teljesíthető uniós klímacél

Ha 2030-ra az új autók negyede zéró-kibocsátású, negyede teljesen hibrid, fele pedig „enyhébb" hibrid technológiájú lenne, Európa akár 88 százalékkal csökkenthetné a személyautókból származó CO2 kibocsátását. Tehát már önmagában a villamos és hibridhajtású járművekre való nagy arányú áttéréssel elérhetővé válna az uniós klímacél: a közlekedésből származó CO2-kibocsátás 60 százalékos csökkentése 2050-re. Mindez hozzájárulna a légszennyezettség jelentős csökkentéséhez, amely jelenleg évente 467 ezer korai halálozás legfőbb okozója az Unióban.

​Kiszámolták

A Cambridge Econometrics kutatócég egy nemzetközi konzorcium tagjaként arra kereste a választ, hogyan erősíthetik az európai gazdaságot, növelhetik a foglalkoztatást és javíthatják a külkereskedelmi egyensúlyt a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának csökkentését célzó új technológiák. „Számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a klímamentő lépések mekkora terhet jelentenek az ipar számára az amúgy is válsággal súlyosbított időszakban. Ezért lényeges pontosan kimutatni, hogy az alacsony kibocsátású járművekre való áttérés milyen gazdasági hatásokkal jár – emeli ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezetője, a kutatócég klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakcsoportjának vezetője. Különösen fontos kérdés ez, amikor az európai autóipar amúgy is csökkenő belső piaci kereslettel, felesleges gyártókapacitásokkal és a tengerentúli riválisok által támasztott növekvő versennyel küzd.


Friss

Fotó:123RF

Elon Musk belerúgott a bitcoinba, meg is lett az eredménye

A korábbi bejelentésekkel ellentétben mégsem lehet bitcoinnal Teslát vásárolni. Az elektromos autógyártó vezérigazgatója ezt a Twitteren közölte. Mutatjuk az eredményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!