Az 1-es rendszámú elem lehet az energiaháború nyertese
Fotó: Shutterstock

A hidrogénhajtás lehet az új alternatíva?

Fontos szerepet kaphat a hidrogén az energiamixben, amitől reméljük, hogy klímasemleges lesz a gazdaság. Lehet valóság a vágyból?


​Helyzetbe hozott H₂


Évek óta sokan úgy tekintenek erre a gázra, mint ami az energiaátmenet hiányzó láncszeme. Egyelőre olyan helyeken érdemes felhasználni, ahová a – tervek szerint egyre „zöldebb” – villanyáramot nem tudjuk odavezetni.

„Nem lehet mindent közvetlenül villamosítani” – mondja a WindEurop szélenergia-szövetség vezetője, Giles Dickson. „Ahol ez a helyzet, ott a hidrogénnek juthat a karbonsemleges energiahordozó szerepe. Ilyen a nehézipar és a kamionos áruszállítás egy része is.”

Például az acéliparban fontos funkciót láthatna el ez a gáz. Ugyanis most főleg szenet – vagy mérgező hatású szén-monoxidot – használnak, hogy a nyers vastól elvonják az oxigént (redukció). Viszont „kék” vagy „zöld” hidrogénnel ez gyorsabban és klímasemlegesen oldható meg: a hulladék így közönséges víz.

​Hogyan állítjuk elő?

Vajon miért kap többféle színes előnevet ez az amúgy színtelen, szagtalan gáz? Miközben komoly energiabefektetéssel állítják elő a hidrogént, ehhez ipari léptékben főleg metánt használnak. ami a földgáz fő alkotórésze (CH₄). Előbbinél „szürke” jelzőt kap a H₂, kivéve, ha a közben keletkező CO₂-t megkötik, mert úgy „kék”. Bevetnek még kőszenet és vizet (szénelgázosítás után víz-gáz reakcióval), ez bizony „fekete” (CO₂-megkötés híján). Ha végül szilárd szenet is kinyernek, „türkiz” lesz a gáz, persze szintén csak névleg.

Ám a klímalobbisták és a politikusok igazi kedvence a zöld hidrogén, amit szintén zöld árammal állítanak elő vízbontás (elektrolízis) révén, de még nagyon drágán. Nem túl jó a hatékonysága (75% vagy még kisebb), így az előállítási költség is magas (Európában kb. A kívánt értékhatár egy kilogramm zöld hidrogénre 1,5 dollár, míg ez mostanában akár 6 dollár/kg.

​Mire használunk hidrogént?

Alapvetően csak kémiailag kötött formában érhető el a hidrogén a Földön, ilyen a víz, földgáz, kőolaj (stb.). Ám vegyipari alapanyagként régóta használjuk. Például kénsav és ammónia gyártásához, utóbbi kell a műtrágyához is, vagy telítetlen olajok, zsírok előállításához (pl. margarin), továbbá kőolaj-finomításhoz, petrolkémiai termékekhez. Emellett a ma még kis számú üzemanyagcellás járművek – személy- és teherautók, buszok mellett akár mozdonyok is – tankolnak cseppfolyós hidrogént. Mivel nekünk kell előállítani, ezért nem energiaforrás, csak másodlagos energiahordozó a H₂.

Beyond Zero – Túl a zéró emisszión

Ne hagyd ki!