Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azért nem pártolja a távmunkát, mert véleménye szerint a munkahelyi kohéziót nagyon erősíti, ha az emberek folyamatosan kommunikálnak. A munka kreativitását, az innovációt segíti, ha van interakció az emberek között.

Megértem azt is, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek hatékonyabban elvégezhetők otthonról, vagy az is elképzelhető, hogy néhány kollégának adott esetben olyan az életkörülménye, hogy sokkal hatékonyabban tud otthonról dolgozni, mintha be kellene járnia és esetleg korábban elmennie. Most úgy döntöttünk az OTP-n belül, hogy heti egy nap lehet home office, és ezen túlmenően, ha a divízióvezető úgy ítéli meg, akkor a dolgozóknak megengedhet maximum két napot hetente, de ellenőrizni kell a munkavégzést, ki kell alakítani az eszközrendszert és nem mehet a hatékonyság rovására. Ha azt érezzük, hogy a bank hatékonysága emiatt csökken, akkor vissza fogunk állni a hagyományos munkarendre. Nem mondanám, hogy nem vagyunk hatékonyak, hiszen sokszor ötezer ember dolgozik otthonról, de mi úgy érezzük, hogy az elmúlt hónapokban az első időszakhoz képest már csökkent a munka hatékonysága

-mondta az interjúban Csányi Sándor.

A beszélgetés néhány fontos részlete:

• Az OTP vezére szerint a járvány enyhülésével beindul a gazdaság, felpattanás helyett arra számít, hogy lesz egy viszonylag meredek, folyamatos emelkedés.
• A bankszektor eredményessége romlott, de ez is gyorsan helyre fog állni.
• Az OTP-nem vannak példái olyan országokból, ahol jelen van és véget ért a hiteltörlesztési moratórium. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lesz drámai hatása, 5 százalék alatt lesz várhatóan a problémás hitelek aránya a moratóriumban résztvevők körében.
• A kormány most az előtt a döntés előtt áll, hogy folytatódik-e a moratórium, és ha folytatódik, akkor milyen formában folytatódik. Olyan formában-e, ami a világra jellemző, ahol az adósok maguk kérhetik, hogy kerüljön meghosszabbításra a moratórium? A Bankszövetség egyébként ezt támogatja. Nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre.

A konkurenciáról, a Bankholding indulásáról

Az értékelések szerint ennek a banknak az értéke most 700 milliárd forint körül van, a mi piaci értékünk pedig 3700-3800 milliárd, tehát a méretek nem összevethetőek. De nem összevethető az az üzleti aktivitás sem, ami az OTP-nél fellelhető, az a digitális infrastruktúra, fejlesztés és fejlődés sem, ami az elmúlt években bekövetkezett nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az elmúlt három évben nyolc bankot vásároltunk zökkenőmentesen, pedig olyan bankokról volt szó, amelyek ezzel az adott ország legnagyobb bankjaivá váltak. Óriási tapasztalatunk van. A jelenlegi ismeretek alapján az OTP semmilyen értelemben nem verhető meg sem Magyarországon, sem a régióban.

Mit finanszírozna a 7300 milliárdos újraindítási alapból?

A hosszú időre szóló nemzetgazdasági előnyöket tartalmazó beruházásokon kívül elsősorban a tartósan működőképes és piacképes kapacitások életben tartását és újraindítását kell támogatni. Például az agráriumban a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat jelentős mértékben kiegészíti az állam, és Lázár János, aki sokat foglalkozik vidék- és agrárpolitikával többször elmondta, hogy nagyon szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar fejlődjön. Nagy a verseny belföldön és külföldön is, másrészt pedig a '90-es évek közepéig tartó privatizációs szakaszban nagyon sok élelmiszer-ipari vállalatot vásároltak meg külföldiek kizárólag azért, hogy piacot szerezzenek, majd a vásárlás után bezárták őket. Vannak olyan ágazatok az élelmiszeriparon belül, amelyet valószínűleg újra kellene indítani.

Az euró magyarországi bevezetéséről

Én mindig azt mondtam, hogy nem kell ezzel rohanni. Ez olyan, mint amikor egy NB II-es csapat feljut az NB I-be: ha nincs megfelelően felkészülve, akkor ott pofozógéppé válik és ki is esik az első év után. Úgy lenne jó bejutni az eurózónába, hogy a magyar gazdaság erős, fejlettségében eléri az eurózóna tagjainak a szintjét, nincsenek olyan feszültségek, mint amelyek most például Görögországban vagy Olaszországban jelentkeznek. Mert a közösség azt jelenti, hogy nemcsak az előnyből, hanem kockázatból is részesedünk. Meg kell várni, hogy az eurózóna is jobb formában legyen, meg mi is jobb formában legyünk, és úgy kellene belépni.

A teljes interjút ITT megtalálod.