A júniusban kezdett kamatemelési ciklus harmadik lépéseként újabb 30 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács. A lépés várható volt, az elemzők erre számítottak.
Ez volt a harmadik
A többi meghatározó kamatot szintén 30 bázisponttal emelték meg. Az egynapos betét kamata 0,25-ről 0,55 százalékra nőtt (ez két hónapja még a negatív sávban volt), az egynapos és az egyhetes fedezett hitelé 2,15-ről 2,45 százalékosra. Idén júniusban és júliusban is 30 bázispontos volt az emelés, előbb a rekordalacsony 0,6-ról 0,9 százalékosra, majd onnan 1,2-re emelték az alapkamatot. Az MNB vezetői még június elején jelentették be, hogy megkezdik a monetáris szigorítást, ennek az egyik legfontosabb, mindenki számára jól látható eszköze az alapkamat-emelés.
Miért van rá szükség?
Mert elszaladt az infláció. Az MNB hivatalos célja a 3 plusz-mínusz 1 százalékos inflációs sáv elérése, ehhez képest a pénzromlás éves mértéke májusban 5,1 százalékos volt, majd az első kamatemelés után felugrott 5,3 százalékra, később visszacsúszott 4,6 százalékra. Vagyis a drágulást sikerült lassítani, de nem eléggé. A hivatalos inflációs cél eléréséig további emelésekre lehet számítani.
