Tavaly év végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forint volt, 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal több az előző évinél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványából.
A 2020 márciusában a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette.
A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő hitelek aránya 2,4 százalék volt, kedvezően alakult az egy évvel korábbi 2,7 százalékhoz képest. A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére 18 ezerről 16 ezerre csökkent.
Hasított a támogatott hitel
Tavaly 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben. Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 41, összegük 16 százalékkal nőtt, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra csökkent.
A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez hozzájárult, hogy 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege és bővült a jogosultak köre is. Másrészt 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok-hoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, amivel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Emellett elindult a falusi csok is, ami együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra.
Tavaly a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma közel háromszorosára, összegük hatszorosára ugrott az előző évhez képest.
Élet a moratórium után
A moratóriumban részt vevő hiteleken belül a vállalati szektorban 12 százalék, a háztartási szektorban 10 százalék tekinthető pénzügyileg sérülékenynek - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egy szakmai konferencián.
A szakember szerint a szabályozó intézkedéseknek köszönhetően a hitelportfóliók sokkal jobb minőségűek, mint a 2008-as válságot megelőzően. A lakossági hitelállomány 70 százalékát a 2015-ben bevezetett adósságfék szabályoknak megfelelően folyósították - tette hozzá.
Volt, aki nem szorult rá
A moratóriumban részt vevők között nagy arányban találhatók olyan ügyfelek, akiknek a pénzügyi helyzete nem romlott a járvány alatt. Az MNB által vizsgált adatbázisok alapján a védőhálót választó és azon kívül maradók körében is 50 százalék felett vannak azok, akiknek a jövedelme nőtt 2020 végére 2019 végéhez képest.
A segítséget igénybe vevők 44 százalékának csökkent a bevétele, ezen belül az ügyfelek harmadának jelentős mértékben. A moratóriumot igénybe vevők az MNB felmérése szerint főleg a mindennapi fogyasztásaik fedezésére költötték a náluk maradó többletjövedelmet, alacsony az aránya azoknak, akik megtakarítottak belőle vagy befektetésre fordították - jegyezte meg a jegybank igazgatója.
