Reprezentatív felmérés készült 900 vállalkozás bevonásával arról, hogy a cégek mennyire használják az iparkamara szolgáltatásait?
Nem nagyon van kapcsolat
A kamarai tagság kötelező, évente 5 ezer forintos regisztrációs díjat kell leszurkolni érte minden vállalkozásnak. A GKI Zrt. Tavaly decemberi felmérése szerint önként mindössze az összes aktív vállalkozás 1 százaléka, 18 ezer cég tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Ettől függetlenül az érintettek 78 százaléka pontosan tudja, mit csinál a köztestület. Az elmúlt három évben kapcsolatban viszont csak a vállalkozások 37 százaléka állt vele, ám mindösszesen alig 9 százalékos azon társaságok aránya, amelyeknek 1-2 alkalomnál többször akadt dolga az iparkamarával.
Kit képviselnek?
Cégméret szerint nézve főleg a 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalatok álltak szoros kapcsolatban a köztestülettel, 22,5 százalék mondta azt, hogy rendszeresen akad dolga vele. Ahogy csökken a cégméret, úgy lazul azonban a kötelék. A közepes cégek 18, a kisvállalatok 10, a mikrovállalatok alig 7 százaléka mondta, hogy rendszeresen dolga akad a kamarával. Mindezek alapján nem meglepő, hogy leginkább a mikro- és a közepes cégek gondolják (68, illetve 62 százalékos arányban) úgy, hogy a kamara nem képviseli az érdekeiket. A nagyvállalatok viszont elégedettek, 60 százalékuk elégedett a kamara munkájával.
Na és a KATA ügy?
Emlékezetes, hogy épp az iparkamara volt az, amelyik tavaly bedobta a KATA szigorításának ötletét. Ennek alapján érdekes, hogyan vélekednek az érintettek a kezdeményezésről. Nem meglepő, de a vállalkozásoknak csak 26 százaléka ért egyet a szigorítással. A változást leginkább a közepes (36 százalék) és a nagy cégek (33 százalék) támogatják, de mint látható ők sem túlnyomó többségben. A mikro- (18 százalék) és a kisvállalatok (24 százalék) körében még kisebb volt az intézkedéssel egyetértők aránya. Ezek alapján megállapítható, hogy a kamara olyan ügyet karolt fel, amelyet a vállalkozások háromnegyede ellenzett.
