A miniszter szerint jövőre sem lesz jobb éve az ágazatnak
Fotó: Shutterstock

Megrogyott a hazai építőipar

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint egy év alatt országosan 28 százalékkal, Budapesten pedig 15 százalékkal csökkent az építőipar rendelésállománya. Az építési és közlekedési miniszter szerint jövőre is nehéz év vár az ágazatra.


Jelentősen csökkent a hazai építőipar rendelésállománya

Jelenleg országosan 28 százalékkal, Budapesten viszont "csak" 15 százalékkal kisebb az építőipar rendelésállománya az egy évvel korábbihoz képest, vagyis a fővárosban és az agglomerációban tart ki legtovább az építési munka

- idézi Koji László, az ÉVOSZ elnökének inforádiós nyilatkozatát az Infostart.

A szakember megjegyezte, nagyjából 6850 milliárd forint volt a magyarországi építőipar teljesítménye tavaly. Ennek 42 százalékát (körülbelül 2800 milliárd forintot) a fővárosi székhelyű vállalkozások adták. Ezek a budapesti cégek foglalkoztatják a 370 ezer építőipari dolgozó 38 százalékát.

Az ÉVOSZ és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös elemzése országosan 5-8 százalékos, a fővárosban 5 százalékos terméscsökkenést valószínűsít 2023-ban, ami 5 százalék körüli leépítést vonzhat maga után.

Változások az építőiparban

Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte, augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely mindegyik, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozni fog. Az új törvény újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit.

5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban. (…) 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik

- idézi a minisztert az MTI.

Néhány részlet

Hozzátette, az új szabályozás célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság elérése az építőiparban. Emellett elsősorban a magyar alapanyagoknak és vállalkozóknak szeretne lehetőséget teremteni.

Az új szabályok értelmében a jövőben például nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet. A fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. A közbeszerzési eljárások tárgyalásosan fognak zajlani. Nemcsak az ár lesz döntő, hanem a környezeti szempontok is. Továbbá javulni fog a költségek nyomonkövethetősége is.

Lázár János is aggasztónak nevezte az ágazat helyzetét. Úgy véli, 2024 még nehezebb lesz, hiszen tovább csökkenhetnek a magán és az állami megrendelések. A beruházások legkorábban 2024 végén kezdhetnek ismét felpörögni.

Ne hagyd ki!