A Baleár-tenger partján fekvő spanyol város, Valencia épületei és autói naplementében

A pandémia alatt elképesztő mértékben nőtt az otthonukból kilakoltatott polgárok száma Spanyolországban. Az utcára került emberek az amerikai befektetőket okolják, akik több ezer ingatlant birtokolnak és kíméletlenül kitesznek mindenkit, aki nem fizet. Odáig fajultak a dolgok, hogy háborút indítottak a "karvalytőkések" ellen.



Spanyol virtus

A spanyol lakosok kálváriája 2008-ban kezdődött, amikor a Cerberus befektetési óriás a gazdasági világválságot kihasználva potom pénzért elkezdte felvásárolni az ország ingatlanjait. A Blackstone, a Lone Star és sok más nagynevű befektetési alap is követte a Cerberus példáját, együttesen több ezer ingatlant vásároltak fel az országban. Az igazi megpróbáltatások akkor kezdődtek, mikor berobbant a pandémia. Sokan elveszítették a munkájukat, nem tudták fizetni albérleti díjakat, a befektetőóriások pedig szemrebbenés nélkül családok százait tették ki az utcára.

A spanyolok megelégelték, hogy a törvényhozók, a politikusok és a rendőrök az amerikai cégek pártján állnak, ezért saját kezükbe vették az ügyet.

Háromfejű kutya

A New York Times beszámolója szerint aktivisták, kilakoltatott albérlők és a nagyvállalatok egyre növekvő befolyásának ellenzői összefogtak, és megalapították a Guerra a Cerberus, azaz a Háború a Cerberus ellen csoportot.

A csoport tagjai jellemzően akkor lépnek akcióba, ha a cégeket képviselő rendőrök és ügyvédek ki akarnak lakoltatni egy albérlőt. Remek példa erre egy friss, november 19-i eset, amikor a Guerra a Cerberus a helyiek segítségével blokád alá vont egy utcát, hogy megvédjen egy családot. Az esetet Twitteren is megosztották, az alábbi szöveggel:

Ma a Cerberus karvalytőke ki akarja lakoltatni Yousrát és családját. Az egész környék fellázadt, mindenhonnan csatlakoznak az emberek, egy szervezett és harcias mozgalom alakult ki

A szervezet sokszor nem jár szerencsével, de ez nem jelenti azt, hogy nem tud borsot törni a „karvalytőkések" orra alá. Azok a csoporttagok, akiket fizikailag eltávolítottak az albérletekből, egész egyszerűen beköltöztek a város más részein található, szintén a vállalatok tulajdonában lévő ingatlanokba. Emberek, családok tucatjairól van szó. A cégekre gyakorolt nyomás számszerűsíthető: a „házfoglalók" eltávolítása éveket vesz igénybe és több millió dolláros jogi költséget okoz a tőkealapoknak.

Ingatlanpiaci káosz

A spanyol ingatlanpiac a 2008-as válság óta nem talált magára. Az elmúlt években rengeteg ingatlantulajdonos csődbe ment, embereik ezrei vesztették el a házaikat, egyre több ember kerül utcára, az albérlők száma pedig 40 százalékkal gyarapodott. 2021-ben 14 százalékkal több embert lakoltattak ki, mint tavaly.

Az elkeserítő helyzet orvoslására az ország baloldali politikusai egy olyan lakástörvényt terjesztettek elő, amely megvédené a bérlőket a befektetési alapokkal és más nagyvállalatokkal szemben. Egyelőre azonban komolyabb előrelépés még nem történt.

The Conversation

Ne hagyd ki!