Venni vagy bérelni?
Tippek lakás bérbeadáshoz
Fotó: Canvas

Venni vagy bérelni? Itt a válasz az örökzöld lakáskérdésre!

Kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Felvetődik a dilemma a szülőkben, hogy érdemesebb-e az egyetemi tanulmányok idejére bérelni lakást a gyereknek vagy hitelre vásárolni. A Portfolio kiszámolta és meglehetősen egyértelmű eredményre jutott: az összes figyelembe vett nagyvárosban jobban jár az, aki hitelből lakást vásárol, mint aki bérel, ehhez pedig nagyjából elégséges a lakásárak nominális emelkedése.


Az alapkérdés, az öt éves egyetemi időszak (három éves alapszak és két éves mesterszak) végén bérlés vagy hitelből történő vásárlás esetén lesz-e nagyobb nettó vagyonunk. Nettó vagyon alatt bérlés esetén az albérlettel egyidejűleg elindított befektetés öt év múlva érvényes egyenlegét, vásárlás esetén az öt év múlva számított lakásérték és tőketartozás különbözetét értjük.

Az eredmény

Pénzügyi szempontból a bérleti díj befektetési szempontból "halott pénznek" számít, miközben a hitel törlesztőrészlete jelentős részben befektetésként hasznosul. A lakásárak várható további növekedése szinte mindent visz, hitelből való vásárlás esetén gyakorlatilag egy tőkeáttételes befektetés hozamát jelenti, ami 5 év múltán a nettó vagyonhoz adódik hozzá. Bár a bérlésnek nagy előnye, hogy kezdetben nagy átlagban 10-30%-kal alacsonyabb rövid távon a bérleti díj, mint a törlesztőrészlet, nagy hátránya, hogy a törlesztőrészlettel ellentétben már az első 5 évben is emelkedik a bérleti díj, így egy idő után meg is haladja az alternatívaként számításba vett törlesztőrészletet.


A portál szerint a lakásvásárlás hozama, vagyis a lakásárváltozás az, ami igazán számít, és kimondható, hogy pénzügyi értelemben.


Szinte kizárólag akkor éri csak meg bérelni a vásárlással szemben, ha nominális lakásárcsökkenést vagy -stagnálást várunk a következő évekre. A Portfolio részletes számításai itt olvashatók.

Így áll a budapesti újlakás-piac

A közelmúltban írtunk a fővárosi új építésű ingatlanok árairól. Hatalmasak a különbségek. Míg az V., a II. és a XII. kerületben 3 millió forint felett van a négyzetméterár, addig a XXIII. kerületben 1 millió forint. A nagy volumenű projektek 1,6-1,8 millió forint/négyzetméteren állnak. Az új építésű projektekben kínált budapesti lakások átlagos négyzetméterára a második negyedévben 1,687 millió forint, ami az előző negyedéves adatokhoz képest 1,9 százalékos, míg éves viszonylatban 6 százalékos emelkedés - derül ki az Otthon Centrum adataiból.

Ne hagyd ki!