Bige László véga az igazságszolgáltatás függetlenségében bízva tagadja a vádakat

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A hivatal 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. A Nitrogénművek közölte, hogy egyelőre részletesen tanulmányozza, de érdemben elutasítja és bírósági úton mindenképpen megtámadja a döntést.



A bűnlajstrom

A nemzeti versenyhatóság most zárult vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak

-írja közleményében a GVH.

A körülmények

A Nitrogénművek Zrt. üzemelteti Magyarország egyetlen műtrágya gyárát, a hazai piacon így csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatósági eljárás feltárta, hogy a cégcsoport olyan komplex megállapodásrendszert alakított ki a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyt. A megállapodások a Nitrogénművek termékeinek szabad árazásának korlátozására irányultak, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség, illetve a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. A cég - forgalmazóival egyetemben - emellett a vevők egymás közötti felosztására is törekedett.

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

A rekordbírság

A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül kettő elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az együttműködő cégek egyike a hatályos szabályok szerint a bírság teljes elengedésében, másikuk pedig csökkentésben részesült, így nyolc vállalkozás kapott bírságot a jogsértésekért. A bírságok kiszabásakor a GVH Versenytanácsa – a gyakorlatának megfelelően – a kartellel érintett áruk értékesítése révén elért árbevételt vette alapul. A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértésekre a Versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.

Reagált a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Zrt./Bige Csoport 2021. október 22-én értesült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntéséről. A határozat 250 oldal terjedelmű, ezért annak értékelése még folyamatban van. Az viszont már most is elmondható, hogy a döntés érdemével nem értünk egyet

-ovasható a cég közleményében.


A Nitrogénművek Zrt./Bige Csoport ellen 6 éve folyamatban lévő GVH-eljárások során már többször kifejtettük részletes érveinket, kifogásainkat, ellenbizonyítékainkat, például az eljárást a bírság elkerülése érdekében kezdeményező és a hatóságot segítő KITE Zrt. nyilatkozataival, valamint számos hivatkozott irattal szemben. Azt is bemutattuk, hogy semmilyen hatásvizsgálat nem készült, amely a piaci folyamatokat feltárta és érdemben értékelte volna objektíven és gazdasági alapon. A GVH határozatának tartalmát ezért alaposan elemeznünk kell, de azt mindenképpen megtámadjuk bíróság előtt. A végzés időzítése, amikor a jelenlegei európai energiakrízisnek legjobban kitett iparágat ilyen mértékű, eddig Magyarországon nem látott bírsággal sújtanak, számos kérdést felvet bennünk. A jelenlegi hazai politikai helyzetben társaságunk a nem várt eseményekre jelentős likviditási tartalékot halmozott fel az elmúlt időszakban és mindent megtettünk annak érdekében, hogy ügyfeleink ellátását még a jelenlegi piaci folyamatok mellett is biztosítani tudjuk.

Bige László ellen már korábban vádat emelt az ügyészség

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség a hónap elején hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a műtrágyakirályként emlegetett Bige Lászlót és öt munkatársát, akik a vádirat szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető.

A vádirat lényege

A vádirat szerint a vállalkozó egy cégcsoportot vezet, melynek egyik vállalata a növénytermesztésben nagy mennyiségben használt terméket gyárt (Bige László, egy másik cége pedig ezek értékesítésével foglalkozik. Négy társa a beosztottja volt a gyártóüzemben, míg az ötödik társa vezette a kereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságot. A termelés során rendszeresen keletkezett olyan áru, amelynek minősége nem felelt meg az adott termékre vonatkozó saját gyártói előírásoknak, de a növénytermesztésben még rendeltetésszerűen felhasználható volt. A vállalkozó utasítására az ilyen termékeket a többi vádlott bevonásával leértékelték a gyárban, azonban az értékcsökkentnek nyilvánított termékek értékét a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben határozták meg, az önköltségi ár alatt. Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest

- írta közleményében az ügyészség.

Börtön, vagyonelkobzás, eltiltás a közügyektől

A vádirat szerint a 2011-2016. években a vállalkozó megállapodott a leértékelt terméket olcsón megvevő kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt neki a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. Ezt az összeget úgy tudta előteremteni, hogy a végfelhasználóktól a kiszámlázott összegen felül is pénzt vett át. Összesen 764 millió forintot adott át a kereskedő így az I. rendű vádlottnak, illetve egy alkalommal a vádlott azt kérte, hogy vásároljon számára a saját nevében egy 25 millió forint értékű karórát, amit a nyomozás során le is foglalt a rendőrség.

A vállalkozó a cégcsoportjához tartozó két cégnek is adott el nagy mennyiségben a leértékelt termékből, melyet azok értékesítették a végfelhasználó mezőgazdasági termelőknek úgy, mint megfelelő minőségű terméket, tehát magas áron, nagy haszonnal.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, a társait pedig hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával.

Az I. rendű vádlott vállalkozóval szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás, pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára.

Szintén vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az I. rendű vádlott cégcsoportjához tartozó két gazdasági társasággal szemben is, melyek gazdagodtak a bűncselekmény révén a leértékelt termék magas áron való eladásával. A vagyonelkobzás biztosítására a nyomozási bíró zár alá vett az eljárás során több, nagy értékű ingatlant, melyek a megfelelő fedezetet jelentenek erre a célra.

Az eljárás a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik, ahol hasonló bűncselekmény miatt az I. rendű vádlott ellen már folyik eljárás, ezért az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse az ügyeket és egy eljárásban bírálja el.

Így reagált a Nitrogénművek

A cég álláspontja szerint a Bige László és a munkatársai ellen megfogalmazott ügyészségi megállapítások teljes mértékben alaptalanok és minden jogi alapot nélkülöznek. A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Nitrogénművek Zrt. minden jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a társaságot, a munkatársakat és Bige Lászlót megvédje az őket érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, mely intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása.

Az eljárásnak a Nitrogénművek Zrt. működésére hátrányosan befolyásoló hatása nincs. A társaság Igazgatósága és a menedzsment biztosítja a folyamatos termelést és értékesítést a jelenlegi európai energiakrízis közepette is. Egy olyan időszakban, amikor számos műtrágya termelő kapacitást leállítottak. A Nitrogénművek Zrt. ezzel is bizonyítja prudens működését és a régió mezőgazdasága iránti elköteleződését.

The Conversation

Ne hagyd ki!