Első fokon nyertek az ingyenmunka miatt pereskedő tanárok
Fotó: Shutterstock

Elsőfokú ítélet: a pedagógust nem lehet jogszerűtlenül ingyen dolgoztatni

A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végre kimondta elsőfokon, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű! Így kommentálta az elsőfokú, tehát még nem jogerős ítéletet a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége (PDSZ) a weboldalán, a beszédes nevű nedolgozzingyen.hu-n. A haszon.hu megkereste az ügyben a PDSZ-t, közöljük a szervezet válaszát.


Az ítélet

Általános és bevett gyakorlat: az óvodáktól az általános iskolákon és a szakképző intézményeken át a középiskolákig mindenhol rendszerszintű, hogy jogellenesen járnak el az intézmények és a fenntartók, amikor a távollévő kollégák helyettesítését, de gyakran a pedagógushiányt is ingyenmunkával oldják meg a munkáltatók, olvasható a szervezet weboldalán.

A bíróság kimondta,

– a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként,

– a helyettesítésekre rendelkezésre állást ügyeletként,

– ha ennek időtartama alatt munkavégzés is történt, akkor azt is rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

A – jogszerűtlenül – ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást, a sok helyen "H" betűs óráknak nevezett intézményben tartózkodást három évre visszamenőleg ki kell fizetni a munkáltatóknak.

Az előzmények

A pedagógusok egyebek mellett azért pereltek, hogy fizessen a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésekért, valamint az ún. „H" betűs órákért, amelyek az eseti helyettesítésre történő „rendelkezésre állást" jelentik – azaz azt az időszakot, amikor jelen kell lenni, és várni, hogy beosztanak-e helyettesíteni, vagy, ha van feladat, akkor konkrétan helyettesíteni. Az álláspontjuk az volt, hogy amennyiben ezekben az órákban a pedagógus nem végez munkát, úgy az ügyeletnek minősül (ezt a munka törvénykönyvének 110 §-a szabályozza), és ezért 40%-os bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig konkrét munkavégzésre kerül sor, azaz beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a munka törvénykönyve szerinti 143. § szerint 50% bérpótlék jár neki (tehát összesen az óradíj 150%-a). A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az 50%-os bérpótlék.

Megkerestük a PDSZ-t

A PDSZ álláspontja szerint az elsőfokú ítélettel minden tanár nyert. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a haszon.hu megkeresésére azt írta:

Igen, ez még nem jogerős ítélet. Úgy véljük azonban a bíróság által levezetett indoklás alapján, hogy jó esély van arra, hogy ez így emelkedik jogerőre. A PDSZ azért keresi meg a fenntartókat és a munkáltatókat, hogy ne legyen szükséges tömeges perindításra, hanem enélkül is fizessék ki az eddig négy napon belül elrendelt ingyen helyettesítéseket és a helyettesítésre rendelkezésre állást, ami elég sok intézményben gyakorlat.

Ha mégis továbbmenne az ügy, nem tudni, mikor lesz vége. Nagy Erzsébet erre a felvetésünkre ezt írta:

Nem tudjuk sajnos, teljesen kiszámíthatatlan a bíróság. Ez a per is már igen régen kezdődött.

Ne hagyd ki!