dolgozó fiatal nő mosolyog

Az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú ahhoz, hogy előrébb jussunk a munkahelyünkön.


Mi az alkalmazkodóképesség?

A munkahelyen az alkalmazkodóképes emberek képesek magabiztosan eligazodni a változó körülmények között − ez igen értékes tulajdonságnak számít.

Mivel a munka világa folyamatosan változik, nem meglepő, hogy az alkalmazkodóképesség lett az egyik, a munkáltatók által legjobban értékelt soft skill. A Harvard Business School 2020-as felmérése szerint több mint 90 ország 1500 vezetőjének 71%-a mondta azt, hogy ez a legfontosabb tulajdonság, amit egy vezetőben keresnek. A McKinsey & Company 2021-es tanulmányának adatai pedig kimutatták, hogy az alkalmazkodóképességben jól teljesítő emberek 24%-kal nagyobb valószínűséggel kapnak állást.

Az alkalmazkodóképesség nem csupán azt jelenti, hogy túléljük a változást − az a rugalmasság. A szakértők szerint ahhoz, hogy valóban alkalmazkodóképesek legyünk, aktívan fel kell készülnünk a változásokra, és folyamatosan újabb képességekkel kell bővítenünk a repertoárunkat.

A rugalmasság a visszapattanásról szól, ezzel szemben az alkalmazkodóképesség az előre pattanásról. Ez azt jelenti, hogy a kihívások egyszerű elviselése helyett, azokon túlmutatva is gyarapodunk

− mondja Jacqueline Brassey, a McKinsey & Company People & Organisational Performance Practice (Emberi és szervezeti teljesítmény gyakorlat) vezető kutatója.

Az alkalmazkodóképesség arról is szól, hogy katalizátorai legyünk a változásoknak. Egy alkalmazkodóképes vezető például aktívan fejleszti a vállalatát a változások előtt. Egy alkalmazkodóképes alkalmazott különböző technikákat tanul, fejleszti magát, hogy amikor a dolgok megváltoznak, készen álljon.

Az alkalmazkodóképesség nemcsak abban segít, hogy elkerüljük a túlterheltséget, hanem abban is, hogy a káosz közepette kreatívak legyünk és megragadjuk a lehetőségeket

− magyarázza Brassey. Így az alkalmazkodóképesség lehetővé teszi, hogy a változásokkal járó válsághelyzetben is nyugodtak maradjunk.

​Hogyan változtatta meg a koronavírus az alkalmazkodóképességet?

Az a gondolat, hogy az alkalmazkodóképesség a munkavállalók egyik legfontosabb tulajdonsága, nem a koronavírusválságban bukkant fel. Már régóta aktuális: egy 2019-es TED Talkban Natalie Fratto amerikai kockázati tőkebefektető kifejtette, hogy az alkalmazkodóképesség egyre fontosabbá vált,

mert a világ felgyorsult, mindannyiunknak több változással kell megküzdenünk, mint valaha az emberiség történetében.

Ehhez nagyban hozzájárul az elmúlt évek technológiai innovációjának sebessége, ami az emberektől megköveteli, hogy rohamos ütemben új készségeket sajátítsanak el.

De kétségkívül a világjárvány is növelte az alkalmazkodóképesség jelentőségét. Itt, itt és itt írtunk például a koronavírus hatásairól a munka világára. Dorie Clark, az amerikai Duke Egyetem Fuqua School of Business tanácsadója és adjunktusa a következőképpen vélekedik erről:

A változás általában nem könnyű, de a legtöbb ember számára kezelhető, ha egyszerre csak egy változót változtatunk meg. A világjárvány azonban a munkamódszer teljes átalakulását váltotta ki − rengeteg szakmai, technológiai, sőt társadalmi változást hozott rövid idő alatt, amelyhez a vállalatok és a munkavállalók még mindig nem alkalmazkodtak.

Amikor az elvárásokban vagy a normákban megdöbbentő változás következik be, az alkalmazkodóképesség mint alapvető készség előtérbe kerül, mert nagyon gyorsan fel kell mérni az új terepet, hogy megértsük: a dolgok megváltoztak.

​A készségek csiszolása

Egy világméretű világjárvány átvészelése után egyes munkavállalók azt feltételezhetik, hogy alkalmazkodóképességük már a csúcsra van járatva. De rengeteg olyan technika létezik, melyet alkalmazhatunk, ha még úgy érezzük, van hova fejlődnünk.

Az egyik legfontosabb lépés az, hogy a berögzült szokásokból, mintákból és megközelítésekből való kitörésre összpontosítunk. Brassey azt javasolja, hogy a különböző alapértelmezett gondolkodásmódokat − melyekhez gyakran visszatérünk a változás pillanataiban − cseréljük le új megközelítésekre. Ezeket „védelmi" versus „tanulási" gondolkodásmódoknak nevezzük. Mindkettő lehet hasznos és releváns, de a védelmi gondolkodásmód nem segít, amikor kreatívnak és innovatívnak kell lennünk. Nagyon alapszinten ez azt jelenti, hogy apró változtatásokat eszközölünk a munkánkban, hogy új elemeket építsünk be a rutinunkba.

Brassey arra is rámutat, hogy az úgynevezett növekedési szemléletmód elsajátítása az alkalmazkodóképesség javításának egyik módja. Ez azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy képességeink idővel változhatnak, míg a rögzített gondolkodásmódot követők úgy vélik, hogy veleszületett tehetségekkel rendelkeznek − tehát ha valami túl nehéz, az számukra biztosan nem megfelelő.

Ne várjuk meg, hogy a változás ránk nehezedjen, keressünk új módszereket vagy technológiákat, tanuljunk valami újat, még akkor is, ha eleinte ügyetlenek vagyunk benne. Amikor döntést hozunk, tegyük fel a kérdést, hogy milyen gondolkodásmód vezérel bennünket.

A McKinsey kutatása szerint az alkalmazkodóképesség csiszolása nyereséget hoz: amikor az egyik vállalat dolgozóit a tulajdonság javítására tervezett online modulokkal látták el, már rövid ideig tartó foglalkozás is segített nekik abban, hogy jelentős növekedést tapasztaljanak az alkalmazkodóképességhez kapcsolódó viselkedésmódokban, például a tanulási készségekben, az empátiában és az önismeretben.

Clark szerint az alkalmazkodóképesség lényege, hogy képesek vagyunk felismerni, hogy ha valami rosszul megy, az nem halálos seb:

Arról van szó, hogy megértjük, új hozzáállással találunk valami jobbat.

Forrás: BBC

The Conversation

Ne hagyd ki!