Egy uniós irányelv miatt módosult a Munka Törvénykönyve Magyarországon is. Sokkal nehezebbé vált a munkavállalók elbocsátása. Ha pedig a bíróság megállapítja, hogy jogszerűtlenül járt el az ügyben a munkaadó, akár a munkáját is visszakaphatja az érintett.
Módosult a Munka Törvénykönyve
Január elsejével módosult a Munka Törvénykönyve Magyarországon, egy uniós irányelv nyomán. Például bővült a tájékoztatási kötelezettségek köre, valamint több esetben kell a munkaadónak bizonyítania, hogy a munkavállalója elbocsátásakor jogszerűen járt el. Amennyiben jogsértést állapít meg a bíróság, az érintett akár a munkáját is visszakaphatja.
A módosítások révén a munkavállalói jogok hatékonyabban lesznek érvényesíthetők a bíróság előtt. Megnehezíthetik az elbocsátásokat, illetve a vállalatoknak intézkedéseket kell tenniük a munkavállalók rugalmas munkavégzésre vagy szülői szabadságra vonatkozó kérése nyomán
- idézi dr. Óváry-Papp Nórát, a Baker McKenzie ügyvédi iroda munkajogi csoportjának vezető ügyvédjét a VG.
Ha a munkavállaló úgy érzi, az elbocsátásakor visszaélés történt, elegendő, ha megjelöli, szerinte mi lehetett a kirúgásának a tényleges oka. Ilyenkor a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy jogszerű volt az intézkedés. Ha bebizonyosodik az elbocsátott igaza, akkor lehetősége van a bírósághoz fordulni azért is, hogy visszahelyezzék az állásába.
Más módosítás is kedvez a munkavállalóknak
Emellett hasonló probléma merülhet fel sok egyéb munkajogi intézkedés esetén is – béremelések, előléptetések, munkaidő és egyéb átszervezés –, amelyek az eddigieknél alaposabb körültekintést igényelnek
- figyelmeztet dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportjának vezetője.
A munkavállalóknak sokkal több lehetőségük lett kiszámíthatóbb, kedvezőbb vagy biztonságosabb foglalkoztatási formát (például teljes munkaidős vagy részmunkaidős foglalkoztatásra áttérést, távmunkavégzést) kérni munkaviszonyuk első hat hónapja után, amennyiben az elérhető a munkáltatónál.
Továbbá a munkaviszony első hat hónapját követően a munkáltató mindkét szülőnek köteles biztosítani a rugalmas munkavégzést a gyermekük nyolcéves koráig, illetve akkor is, ha gondoznak egy velük élő személyt. A munkaviszony pedig - alapesetben - nem szüntethető meg az apasági és szülői szabadság, valamint a gondozási céljából igénybe vett munkaidő-kedvezmény idején.
Figyelemre méltó újdonság az is, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatát, még indokolási kötelezettség hiányában – próbaidős, vezető állású vagy nyugdíjas munkavállaló esetén – is, ha a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a felmondás a gondozási célú munkaidő-kedvezmény, az apasági, szülői szabadság, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság vagy a kiszámíthatóbb és rugalmasabb foglalkoztatás iránti kérelme miatt történt. A felmondás bíróság előtt megtámadható, és a munkavállaló kérheti a visszahelyezését is
- tette hozzá dr. Óváry-Papp Nóra.
A munkaerőpiaci trendekkel kapcsolatban EZT és EZT a cikkünket is a figyelmedbe ajánljuk.
