A magyarországi tanárok óraszáma a legmagasabb az Európai Unióban, miközben a fizetésük a legalacsonyabb az EU OECD tagállamai között.
Egyre nagyobb a tanárhiány hazánkban
Folyamatosan növekszik a tanárhiány Magyarországon, ami egyre nagyobb problémát jelent az országnak – írja friss jelentésében az Európai Bizottság. A tanár-diák arány ugyan nem jelzi a pedagógushiányt, azonban egyes tantárgyak esetében (például matematika, idegen nyelvek, természettudományok) jelentős a szaktanárhiány – jegyzi meg a Portfolio.
A tanulmány szerint a magyar iskolarendszer emellett különösen széttagolt, hiszen számos intézménybe jár 150-nél kevesebb tanuló, ami összefügghet a szaktanárhiánnyal is. Emellett a tanárhiány különösen sújtja a hátrányos helyzetű diákokból magasabb aránnyal bíró intézményeket.
Sok a munka, kevés a pénz
A Bizottság külön kitér arra a problémára is, hogy a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el. Ennek pedig az lehet az oka, hogy nagy a tanárok munkaterhelése, a fizetésük azonban alacsony (különösen a pályájuk legelején).
A statisztikákból látszik, hogy az uniós államok között Magyarországon a legmagasabb az egy pedagógusra jutó tanítási órák száma. Hazánkban megközelíti a heti 25 órát, amíg például Lengyelországban az átlagos óraszám alulról súrolja a 15-öt.
Emellett nincs elég segítő személyzet, ami miatt sok pedagógusnak nem csak tanári feladatokat kell ellátnia. Ráadásul a hazai tanárok fizetése a legalacsonyabb az EU OECD-tagállamai között (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), más felsőfokú végzettségűek átlagos fizetésének csupán a 58-66 százaléka.
A tanulmány kitér arra is, hogy a magyar oktatási rendszer központosított irányításra törekszik, ami miatt az iskolavezetők korlátozott önállósággal és eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy javítsák az oktatás minőségét.
