Az elhízás, az antibiotikumok, a megváltozott alvási szokások és a mikroműanyagok is szerepet játszhatnak abban, hogy az elmúlt 10 évben drasztikusan nőtt a rákos megbetegedések száma a 25-49 évesek körében. Különösen aggasztó, hogy a fiatal betegek daganatai gyakran agresszívebbek, mint az időseké, és sok esetben nincs nyilvánvaló magyarázat a kialakulásukra.
Drámaian megnövekedett az elmúlt évtizedben a rákos megbetegedések száma a fiatal felnőttek, különösen a 25-49 évesek körében. Többek között a vastagbélrák, az emlőrák és más rákos megbetegedések egyre nagyobb mértékben fordulnak elő ebben a korcsoportban - írja az Economx.
Szakértők ennek okait keresve számos tényezőt vizsgálnak. Ilyenek például az elhízás, a dohányzás, a mikroműanyagok, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az antibiotikumok használata.
Agresszíven támad
A statisztikai adatok alapján 24 különböző országban nőtt meg jelentősen a vastagbélrák előfordulása a fiatal felnőttek körében, miközben az idősebb generációknál nem mutatkozik ilyen tendencia. Az emlőrák esetében hasonló trend figyelhető meg: bár a halálozási arány csökken, a megbetegedések száma folyamatosan emelkedik, különösen az 50 év alatti nőknél. Az Amerikai Rákellenes Társaság és a WHO adatai szerint a fiatal felnőttek körében egyre növekvő rákos megbetegedések száma komoly és sürgető problémává vált.
A tendencia az 1990-es években kezdődött, és azóta is folyamatosan romlanak a számok. Egyes kutatások szerint 1990 és 2019 között a fiatal felnőtteknél megjelenő rákos megbetegedések száma világszerte 79%-kal nőtt, míg a rák okozta halálesetek száma 29%-kal emelkedett. Különösen aggasztó, hogy a fiatalabb betegek daganatai gyakran agresszívebbek, mint az idősebbeké, és sok esetben nincs nyilvánvaló genetikai magyarázat a betegségek kialakulására.
A rákos megbetegedések emelkedésének lehetséges okai között kiemelt szerepet kapnak az életmódbeli változások. A túlsúly és az elhízás, amelyek az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak a fiatalok körében, jelentősen növelhetik a rák kockázatát. Az elhízás különösen a hasnyálmirigyrák, a veserák és a májrák kialakulásában játszhat szerepet. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak adalékanyagokat és tartósítószereket, szintén összefüggésbe hozhatók a rák kialakulásával.
A mikroműanyagok is egyre nagyobb figyelmet kapnak. A mikroműanyagok megzavarhatják a vastagbél nyálkarétegét, amely a bél védelmét szolgálja, így növelve a daganatok kialakulásának kockázatát.
A fiatalok rákos megbetegedéseinek elharapódzása kapcsán az alvási szokások megváltozása is fontos tényező lehet. A mesterséges fénynek való kitettség, az éjszakai munka és az alvás minőségének romlása mind-mind hozzájárulhatnak a kockázat növekedéséhez. Egyes kutatások szerint a melatonin szintjének csökkenése, amelyet az állandó fényhatás okoz, elősegítheti a rákos sejtek növekedését.
Végül az antibiotikumok növekvő használata is szerepet játszhat. Ezek ugyanis jelentős mértékben megváltoztatják a bél mikrobiomját, és közvetve például limfómához, hasnyálmirigy- és veserákhoz vezethetnek.
A mobilozás viszont nem árt
Jó hír viszont - miként arról ebben a cikkünkben is beszámoltunk, - hogy a mobiltelefon-használat egyáltalán nem növeli az agydaganat kialakulásának kockázatát. Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss tanulmányából derül ki, mely az elmúlt 30 év 63, a témában született publikációinak eredményeit összegezte. A tudományos munkák kivétel nélkül a rádiófrekvenciával való érintkezés élettani hatását vizsgálták. Ezzel működnek egyebek mellett a mobiltelefonok, a tévék, a radarok, és a bébiőrök is.
Egyetlen főbb tanulmány sem jutott azonban arra az eredményre, hogy lenne összefüggés a telefonhasználat és a rákos megbetegedések kialakulásának valószínűsége között.
