A fog mozgathatóságának első számú oka a fogágybetegség

Bár a fogak kilazulását okozhatja éjszakai fogcsikorgatás, szorítás, vagy valamilyen egyéb betegség miatti csontpusztulás, leggyakrabban mégsem ezek állnak a háttérben. Az igazi probléma a szinte népbetegségnek számító fogágybetegség, amiről sokan még csak nem is hallottak. A fogágybetegség legtöbbször évek vagy évtizedek alatt, alattomosan alakul ki, így bizonyos korai, gyors lefolyású eseteket kivéve legkorábban a 40-es évek elejére vezet érzékelhető tünetekhez. Első tünete az ínyvérzés és az íny gyulladása, amit a legtöbben nem is vesznek komolyan. A kezeletlen ínygyulladás és a szájüregi baktériumflóra megváltozása hosszú távon az íny visszahúzódásához, a fogakat tartó csontszövet gyulladásához, és lassú pusztulásához vezet. Végül a fogak instabillá válnak, ha pedig nem történik kezelés, a beteg elveszíti őket.

Egy mozgó fog mindig rendszerszintű problémára utal

Jellemzően az elülső fogak lazulnak ki könnyebben, ami érthető, hiszen ezeket csak egyetlen gyökér tartja. Jó hír viszont, hogy éppen ezért előbb fény derül a problémára és nagyobb az esély a fog megmentésére. A több gyökerű őrlők viszont már csak akkor kezdenek el mozogni, ha a csontvesztés igen jelentős - ilyenkor már alig van lehetőség a fog megőrzésére.

Szintén fontos tudnivaló, hogy már egyetlen mozgó fog is azt jelzi, hogy súlyos probléma van: bár tüneteket még nem feltétlenül tapasztal a beteg, de általában már a szomszédos fogak is érintettek. Nagyon lényeges tehát, hogy a kezelés minél előbb megkezdődjön. Arra viszont fel kell készülni, hogy a kezelés hónapokon át tart, és később sem szabad elhanyagolni a rendszeres fogászati kontrollokat, fenntartó kezeléseket.

Enyhébb esetben műtétre sincs szükség

A kezelés első lépésének célja, hogy lecsökkentsék a kórokozó baktériumok mennyiségét a szájüregben, és visszaálljon egy egészséges szájüregi baktériumflóra. Ehhez először fogkőeltávolítást kell végezni, mind az íny feletti, mind az íny alatti részeken. Ha pedig már megkezdődött az íny alatti tasakképződés, akkor a tasakokat ki kell tisztítani, mivel itt különösen kedvezőek a körülmények a kórokozók további szaporodásának. Súlyos esetben antibiotikumos kezelés is szükséges lehet, illetve előfordul, hogy a mozgó fogat tehermentesíteni kell a tömések, fogpótlások beállításával.

Az első lépés után nagyjából 2 hónap várakozási idő következik, amikor rendkívül fontos, hogy a beteg pontosan betartsa a rendelőben kapott utasításokat, és körültekintően ápolja a fogait és fogközöket. Szerencsés esetben 2 hónap elteltével az íny újra letapad, létrejön egy szinte teljesen gyógyult, erős, gyulladásmentes szövet, amely képes stabilizálni a fogakat.

Súlyos esetben is van remény

Ha a fenti lépések nem hoznak kielégítő eredményt, akkor a műtéti beavatkozás még mindig segíthet. Ilyenkor egy aprócska területet tárnak fel, és nagyító alatt végzik a beavatkozást. A műtét célja, hogy eltávolítsák az addig nem hozzáférhető területeken maradt baktériumokat, és szükség esetén csontpótlást végezzenek.

A kezelés alatt és a műtét után kiegészítő kezelésként alkalmazhatnak úgynevezett sínezést is. Ez azt jelenti, hogy speciális, fém vagy üvegszál erősítésű tömőanyaggal, vagy porcelán leplezésű híd készítésével egymáshoz rögzítik a fogakat, amelyek ilyen módon stabilizálják egymást. A sínezés külső szemlélő számára nem látható.

A gyógyulás a műtét után általában 6-9 hónapot vesz igénybe, ezután a fogak újra stabillá válhatnak, a környező szövetek gyulladása pedig megszűnhet. De ekkor sem szabad elhanyagolni az utókezelést: a fogak egy életen át tartó megőrzéséhez 3-6 havonta fogászati kontrollra és fogkőleszedésre van szükség.

Ne csak akkor menjünk fogorvoshoz, ha már baj van! 

Sajnos Magyarországon is az a tendencia, hogy csak akkor megyünk fogorvoshoz, ha már valamilyen panaszunk van. Pedig a fogászati betegségek nagy része megelőzhető lenne a rendszeres fogászati kontrollal és fogkőleszedéssel. Ráadásul a beavatkozások ma már fájdalommentesen végezhetőek, így többé nem kell félni a fogorvostól, és hosszú távon a pénztárcánkat is kíméljük, ha rendszeresen meglátogatjuk a rendelőt.

A cikk Dr. Molnár Bálint, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának docense és a Dentpoint Implantológiai és Parodontológiai Centrum vezetőjének szakmai támogatásával készült.