A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján, azaz idén március 28-án indul. Vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat. Valószínűleg nem utoljára.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán szavazta meg az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik. A képviselők ugyanakkor egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Azóta viszont nagy a hallgatás, nincs előrelépés, ráadásul a járvány elleni védekezés ezt az ügyet is háttérbe szorította. Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy a nyári időszámítás a jobb. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az óraátállítás eltörlésének bevezetését elhalasztják.
Mennyit nyerünk?
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, írja az infostart. A 2017-es adat szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 100-120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország a nyári időszámításnak köszönhetően, ami az éves áramfogyasztás 1,5-3 százaléka, ez pedig 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg,országosan fejenként és évente 12 kWh, forintosítva 450-500 forint, csecsemőtől aggastyánig.
