Ha Magyarországon rosszabbodik a jogállamisági helyzet, akkor "ismét zároljuk az európai uniós forrásokat, ez egy dinamikus folyamat" - jelentette ki Vera Jourová, a demokráciáért és átláthatóságért felelős uniós biztos hétfőn az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglakozó minisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve.
Az uniós források zárolása akkor történik meg, ha egy ország nem teljesíti a feltételeket, Magyarországon pedig nem volt biztos, hogy kellőképpen üldözik a csalást és a korrupciót, azonban amint Budapest megreformálta az igazságügyi rendszert, az EU is elkezdte felszabadítani a pénzeket - jelentette ki a cseh biztos. De van egy ennél konkrétabb ügy is, ami most a figyelem középpontjába került, Ukrajna támogatása.
A Financial Times című tekintélyes üzleti napilap hétfőn azt írta, hogy egy brüsszeli bürokraták által fogalmazott dokumentum amellett érvel, hogy amennyiben nem születik döntés Ukrajna 50 milliárd eurós finanszírozásáról a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozón, a tagállamok nyilvánosan kijelentik, hogy nem tudják elképzelni, hogy Magyarország a neki járó forrásokat megkapja, illetve azt is felvetik, hogy teljes mértékben meg kell vonni ezeket a forrásokat. A magyar kormány több tagja úgy reagált a cikkre, hogy nem engedünk a zsarolásnak.
Brüsszel úgy zsarolja Magyarországot, mintha nem lenne holnap
– írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Twitteren, majd hozzátette, hogy ráadásul mindez akkor történik, amikor a magyar fél az Ukrajna támogatásával kapcsolatos vitában éppen kompromisszumra törekedne.
A hivatalos cáfolat
Az EU tanácsának illetékese a brit Reuters hírügynökség szerint hétfőn azt közölte, hogy nem tükrözi Magyarország és az EU közötti tárgyalások állását a Financial Times beszámolója. Fontos kiemelni, ez nem a Tanács hivatalos közlése, hanem egy vezető tanácsi illetékesé, igaz, a tudósításából nem derült ki, hogy kiről van szó. Vasárnap este a tanács sajtószolgálata még nem kívánta kommentálni az FT-nek a kiszivárgott anyagot, ami a mai tudósítás szerint egy, a Tanács titkársága által saját hatáskörben megírt előkészítő anyag. Hétfő délre viszont már szükségét érezte egy tanácsi illetékes, hogy megszólaljon és tisztázza a helyzetet.
Brüsszeli előkészületek
Hadja Lahbib belga külügyminiszter úgy látja, a legfontosabb, hogy csütörtökön mind a 27 tagállam megállapodásra jusson Ukrajna támogatásáról, és ezen az EU Tanácsának jelenleg soros belga elnöksége keményen fog dolgozni.
Anna Lührmann európai és klímaügyekért felelős német államminiszter érkezésekor bírálta, hogy csütörtökre "csak azért kellett rendkívüli EU-csúcsot összehívni", mert "Magyarország blokkolja az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos megállapodást". "Nem véletlen, hogy a közös értékeinket és a jogállamiságot leginkább sértő EU-tagállam, Magyarország az, amely ismételten kívül áll 26 uniós tagállam konszenzusán, most éppen az ukrajnai segélykérdésben. A közös jogállami értékektől elfordult Magyarország alapvető problémájához kapcsolódik az is, hogy Ukrajnával kapcsolatban ennyire hiányzik belőlük a szolidaritás" - hangoztatta.
A Magyarországnak járó uniós pénzek ügyében kirobbant vita a mélybe lökte a forint árfolyamát, dél körül 390 fölött is járt az euró árfolyama (utána, a cáfolat hírére kissé erősödött a forint), a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX is esett.
