Az első kommentek

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a jegybank a várakozásoknak megfelelően tovább szigorított a monetáris kondíciókon, bár az alapkamatot tekintve ennek mértéke minimálisan kisebb volt a vártnál. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, valamint az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szintén arra mutatott rá, hogy a várakozásoknak megfelelően emelt alapkamatot a jegybank, de annak mértéke kissé elmaradt a 2,5 százalékos elemzői konszenzustól.

Az elhúzódó inflációs nyomás hosszú alapkamat-emeléseket indokol, tovább folytatódik a kamatemelések sorozata 2022-ben is

- mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden. Hozzátette: az új szakaszban meghatározó az egyhetes betéti eszköz kamata, az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépülnek.

A tanács értékelése szerint a „fő ellenség” változatlanul az infláció, középtávon a legfontosabb az inflációs várakozások lehorgonyzása az inflációs céllal összhangban.

A jegybank lezárta a válságkezelő eszközök kivezetését, így befejezteaz állampapír-vásárlási programot - közölte. Az MNB nem vásárol újabb vállalati kötvényeket, decemberben lezárja a növekedési kötvényprogramot is (Nkp).

Friss prognózis

A jegybank 5,1 százalékra emelte idei inflációs prognózisát, továbbá csökkentette GDP-várakozását 6,3-6,5 százalékra legfrissebb Inflációs jelentésének kedden közölt főbb számai szerint.

Az előző, szeptemberi Inflációs jelentésben 4,6-4,7 százalékos idei infláció és 6,5-7,0 százalékos GDP-várakozás szerepelt.

Az MNB továbbra is azzal számol, hogy a fogyasztói árak emelkedése 2022-től csökkenésnek indul, az infláció jövőre 4,7-5,1 százalék, 2023-ban és 2024-ben 2,5-3,5 százalék lehet a legújabb előrejelzés szerint.