2013 után különösen eltávolodtak a nyugdíjak az átlagbérektől

Jelentős változásokon ment keresztül a magyar nyugdíjrendszer 2010 után.


Átalakult a nyugdíjrendszer

Több lépésben alakult át a magyar nyugdíjrendszer 2009 után. Az új szisztéma a 2000 óta működő nyugdíjszámítási módszert váltotta fel, mely a svájci indexálláson alapult, vagyis az öregségi ellátás összegét minden évben az infláció és a nettó átlagbér növekedésének átlagával emelték – írja a g7.hu.

Azonban egy 2009-es törvény nyomán - néhány éves folyamatos átállást követően - 2012-től csak az infláció követésén alapuló rendszerre tértünk át. Tehát azoktól az évektől kezdődően nem függ a nyugdíjak nagysága az aktuális bérszínvonaltól, az emelés csupán a vásárlóerő fenntartását célozza.

2010-től ráadásul (az említett törvény alapján) a 13. havi nyugdíjat is eltörölte a kormány. Ennek a lépcsőzetes visszavezetéséről döntöttek azonban 2020-ban, idén februárban mindenki megkapta az egy teljes havi összeget.

Mindezek mellett 2013 és 2022 között fokozatosan, 62-ről 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt, szintén a 2009-es törvény értelmében. 2011-ben pedig elindult a Nők 40 program, amely a hölgyek számára engedélyezi a nyugdíjba vonulást a 65. életévük betöltése előtt, amennyiben már ledolgoztak 40 évet.

Mit eredményeztek a változások?

Az új rendszer hatására 2010 és 2020 között - a népesség öregedése ellenére is - valamivel több mint 3 százalékponttal 26 százalékra esett az öregségi ellátásban részesülők aránya.

Mindezek mellett a nyugdíjak bérekhez viszonyított értéke is csökkent (különösen 2013 után kezdtek el látványosan leszakadni a nyugdíjak az átlagbérektől).

A nyugdíjrendszer átalakításának fontos eredménye volt még, hogy a 2010-es 11,1 százalékról 2020-ra 8,6 százalékra csökkent GDP-arányosan az öregkori ellátásra fordított összeg.

„Bár az inflációkövetés 2012-es bevezetése miatt a nyugdíjak értékének azóta fixnek kellene lennie, a rendszer működése valójában lehetővé teszi a reálérték növelését. Egy adott évben ugyanis mindig a következő évre becsült infláció alapján emelnek. 2012 és 2015 között emiatt többször is előfordult, hogy a várakozásoknál alacsonyabb valódi infláció miatt nőtt a nyugdíjak reálértéke. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szegénység mértékéről az összes mutató közül talán a leginkább kézzelfogható módon árulkodó súlyos anyagi depriváció csökkent a magyar nyugdíjasok körében”

- írja a portál.

Az utóbbi években mindezek hatására tehát csökkent a legszegényebbek száma a nyugdíjasok körében, a relatív jövedelmi szegénységi mutató azonban emelkedett, vagyis miután a nyugdíjak növekedése elvált az átlagos bérnövekedéstől, egyre több nyugdíjas került a relatív szegénységi küszöb alá.

The Conversation

Ne hagyd ki!