Csupán minden ötödik embernek van baleset-biztosítása Magyarországon. Tehát nagyjából 8 millióan nem rendelkeznek ilyenfajta védelemmel hazánkban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Nem túl népszerűek a baleset-biztosítások Magyarországon
616 ezer önálló baleset-biztosítást tart nyilván az MNB Magyarországon. Ez az érték évek óta stagnál. Ha ezekhez hozzászámoljuk a jóval kisebb fedezetet kínáló kiegészítő baleset-biztosításokat (amelyek például gépjármű- vagy lakásbiztosításokhoz kapcsolódhatnak), vagy a munkáltatók által kötött, csoportos biztosításokat, akkor sincs nagyjából 8 millió, vagyis ötből négy magyarnak ilyen biztosítása.
A VG megjegyzi, a 3–18 év közötti gyerekeknek létezik ingyenes állami baleset-biztosítás, azonban annak a térítési limitjei csak jelképesnek mondhatók. Csonttörésre 3 ezer forint, baleseti halálnál 200 ezret, 100 százalékos rokkantságnál pedig 300 ezret fizet a károsult családjának. Ezzel szemben a baleset-biztosítási védelem alsó határának az tekinthető, ha a haláleseti és rokkantsági térítés eléri a 10 millió forintot. Egy ilyen biztosítás nagyjából havi 2 ezer forinttól kezdődik egy főre Magyarországon.
Otthon fordul elő a legtöbb baleset
A biztosítói statisztikák és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is a baleset-biztosítási térítések nagyjából felét háztartási balesetek után fizetik. A helyzetet jól szemlélteti, hogy tavaly közlekedési balesetben 537-en vesztették életüket Magyarországon. Viszont háztartási balesetben majdnem 1600-an, leggyakrabban esés, zuhanás, égés vagy szúrós eszköz miatt.
A baleset-biztosítások jellemzően a világ összes országára érvényesek. Másik közös pontjuk, hogy gondatlanság vagy alkoholos/drogos állapot felmerülésekor a biztosítók kizárják a térítést. Azonban ezeken túl nagyon változatosak lehetnek a konstrukciók.
Kutatás igazolja, egyre több az agresszív autós
Egyre nagyobb szükség lehet baleset-biztosításokra a jövőben – erre enged következtetni egy nemrég készült hazai felmérés. A május 11. és 25. között háromezer ember megkérdezésével készült kutatásból kiderül, a válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint az elmúlt években egyre több az agresszív résztvevő a közlekedésben. Így nem csoda, hogy mindössze 29 százalékuk érzi magát biztonságban az utakon.
Hasonló arányban látják romlónak a hazai közlekedési morált a válaszadók: a kutatásában résztvevők 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek az emberek. A válaszadók több mint negyede (27 százalék) látja azt az utakon, hogy a közlekedők gyakran nem adnak elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó mentőknek, rendőröknek és tűzoltóknak. A válaszadók kétharmada pedig azt tapasztalja, hogy a gépjárművezetők nem tesznek eleget a jobbratartási kötelezettségnek.
