Nem lesz mindenki számára kötelező a nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez
Fotó: Shutterstock

Átalakul az egyetemi felvételi, változás a nyelvvizsgában

Átalakul a felsőoktatási félvételirendszer, egyebek mellett bővülnek az intézményi jogkörök a hallgatók kiválasztásakor. A változások érintik a nyelvvizsga-követelményeket is.


Marad az 500 pontos felvételi rendszer

Bejelentette a felsősoktatási felvételik átalakítását Csák János, kulturális és innovációs miniszter. Megmarad az 500 pontos rendszer, a pontok kiosztása azonban átalakul: 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ, 300 pont az érettségi eredménytől, viszont 100 pontról a jövőben az egyetemek döntenek. Az intézmények a saját pontjaik odaítélésekor figyelembe vehetik például egy esetleges szóbeli vizsgáztatás eredményét, illetve kiemelkedő sport- és/vagy művészeti teljesítményt. Az 500 ponton felül többletpont jár az önkéntes katonai szolgálatért is. Az új rendszer 2024-es őszi szemeszterben lép életbe, tehát elsőként a 2023 decemberében jelentkező diákokra vonatkozik.

A miniszter kiemelte, hogy a tervezett változtatások előtt konzultált az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal. Az átalakítás célja, hogy nőjön az intézmények és a hallgatók választásának a szabadsága. Az egyetemek oldaláról ez azt jelenti, hogy többletjogosítványokat kapnak a diákjaik kiválasztásában.

Új nyelvvizsga-követelmény és modellváltás

Csák János jelentős változásról számolt be a nyelvvizsga-követelményekkel kapcsolatban is. Megmarad a kötelező érettségi valamelyik idegen nyelvből, azonban a felsőoktatási intézmények eldönthetik, hogy igényelnek-e nyelvvizsgát a felvételihez vagy a diplomához.

Kevésbé meglepő a bejelentés annyak a fényében, hogy a koronavírus-járvány alatt nyelvvizsga-amnesztiát kaptak azok, akik annak hiányában nem jutottak hozzá a diplomájukhoz.

A politikus a felsőoktatás modellváltása kapcsán pedig elmondta, hogy a hallgatók háromnegyede már alapítványi rendszerű vagy egyházi egyetemeken tanul. A szervezeti átalakítása mellett nőttek az intézmények bevételei, valamit bővültek a fejlesztési lehetőségeik is.

A tárcavezető kiemelte, hogy az állam továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a makrogazdasági előrejelzéseket és elvárásokat figyelembe véve irányítsa az egyetemek hallgatói kibocsátását.

Diploma + nyelvtudás = magas fizetés

Szeptemberben írtunk róla, hogy az országnak nagyjából 140 ezer új diplomást hozott a nyelvvizsgamentesség. A kormány először 2020 tavaszán teremtette meg a lehetőséget a pandémia miatt „beragadt” diplomák átvételére a nyelvvizsga hiányában is.

Az Eurostat 2019. decemberi adatai szerint a magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet: A románok után nálunk él arányaiban a legtöbb olyan ember az Európai Unióban, aki csak az anyanyelvén tud megszólalni. A magyar 18-30 évesek tekintetében már valamivel jobb a helyzet.

Az EU-ban 2020-ban a 30-34 évesek 41 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Magyarországon ez az arány 31 százalékos volt, amivel a sereghajtók közé tartozunk. Közgazdászok szerint azonban a diploma az elképzelhető legjobb befektetés. Megtérülése kenterbe veri mind a részvényt, mind a kötvényét, mind az ingatlanokét. A diploma aktív nyelvtudással pedig egyenes utat jelent az átlag feletti fizetéshez.

Ne hagyd ki!