Kétszámjegyű infláció

11,7 százalékra emelkedett az infláció júniusra a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A szakemberek azonban további növekedésre számítanak. Ennél sokkal jobban drágultak az élelmiszerek egy év alatt, hiszen 23,7 százalékos az árnövekedés a termékcsoportnál.

A Pulzus Kutató friss felméréséből kiderül, hogy szinte minden magyart rosszul érint az növekvő infláció, ezért többségükben a kiadásaik csökkentésére kényszerülnek. A mérés során ezer főt kérdeztek meg, a válaszaik reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét nemre, korra, iskolai végzettségre és a lakóhelyük településtípusára vonatkozóan – írja a Napi.hu.

Csupán a megkérdezettek 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem változtak a fogyasztási szokásaik az áremelkedés miatt, ugyanúgy költenek, mint korábban. A többiek azonban lemondtak valamiről a drágulás miatt. 41 százalékuk a luxuskiadásait csökkentette, ezért kevesebb megy például szórakozásra, kozmetikumokra vagy drágább élelmiszerekre. A válaszadók 45 százaléka viszont ennél is nagyobb megszorításokra kényszerül, hiszen alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken is spórol.

Ők vannak a legrosszabb helyzetben

A kutatás szerint a nőket rosszabbul érinti az áremelkedés, amit a portál azzal magyaráz, hogy más országokhoz hasonlóan hazánkban is elmarad a szebbik nem jövedelme a férfiakétól. Csupán 9 százalékuk nem fogja vissza magát a költekezésben, a férfiaknál ez az arány 21 százalék. Azok, akik nem csak a luxuskiadásokról kénytelenek lemondani, hanem alapvető cikkekről is, a férfiak 35 százaléka, a nőknek pedig a 52 százaléka.

Az életkor alapján a 60 év feletti korosztályt érinti legrosszabbul az infláció, hiszen a 58 százalékuk spórol az elengedhetetlen termékeken, és csupán 12 százalékuknak nem változtak a fogyasztási szokásaik.

Előnyben az iskolázottak és a budapestiek

Az iskolázottsággal összefüggően a felsőfokú végzettségűeket érinti legkevésbé az infláció, de nekik is csak a 14 százalékuk tudja fenntartani a korábbi életszínvonalát a magasabb árak mellett, azonban a többségük (55 százalékuk) csupán a luxuskiadásainak egy részét hagyta el. Az ő körükben a legkisebb azok aránya, akik alapvető termékekről is lemondtak a drágulás miatt.

Ezzel szemben a legalacsonyabb végzettségűek több mint fele azt nyilatkozta, hogy a legfőbb élelemiszerekből és árucikkekből is kevesebbet vesz.

Meglepő lehet, hogy a középiskolát végzettek közül mondták a legtöbben, hogy nem kényszerültek rá a vásárlási szokásai megváltoztatására.

A települési bontásból pedig az derül ki, hogy a fővárosiak érzékenyek legkevésbé az inflációra, hiszen 18 százalékuk még semmiről nem mondott le miatta, és „csak” 35 százalékuk csökkentette a kiadásait az alapvető termékek esetében is. Az utóbbiak aránya a vidéki településen élők között 45-47 százalék.