Kelet-ázsiai vendégmunkások ezrei érkeztek hazánkba egyetlen év alatt
Fotó: Shutterstock

Ázsiai munkaerő menti a magyar munkahelyeket

Magyar állampolgárok százezrei élnek és dolgoznak külföldön, pedig az elmúlt években többnyire munkaerőhiány jellemezte Magyarországot. Napjainkban nagyjából 100 ezer embert lenne képes felszívni a hazai munkaerőpiac. Úgy tűnik, leginkább filippínók és indonézek pótolhatják az elvándoroltakat a piacon, de kérdéses, hogy milyen mértékben.


Magyarok százezrei dolgoznak külföldök

Nagyjából 560 ezerre volt becsülhető a hazánkból elvándoroltak száma a nyáron. A kivándorlás a 2004-es uniós csatlakozásunk után ugrott meg, valamint a 2010-es évek elején, a gazdasági válság alatt ismét nagyra nőtt.

A legnagyobb arányban a magyarok az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába vándoroltak ki. A szigetországban 160-200 ezren élhetnek, a németeknél 200 ezren, Ausztriában pedig több mint 100 ezer honfitársunk kereste a kenyerét a nyáron.

Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója elmondta a Napi.hu-nak, hogy jelenleg 4,4 milliós foglalkoztatottság van Magyarországon, emellett 80-100 ezer betöltetlen álláshely van, legikább a feldolgozóiparban, az autóiparban, az elektronikai iparban és az élelmiszeriparban.

Keletről érkezik a munkerő

Azért, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása kontrollált és ellenőrizhető legyen, a vállalatok a kormány által minősített humánerőforrás kölcsönző cégeken keresztül tudnak gyorsított eljárás keretében vendégmunkásokat bevonni. Korábban ez csak a szomszédos országok, Szerbia és Ukrajna esetében volt engedélyezett, de ezt a kört tavaly kibővítették és több ázsiai országból is érkezhet munkaerő. Ennek oka, hogy már a régióban is elfogyott a bevonható munkaerő, a háború pedig még tovább rontotta a helyzetet

- nyilatkozta a szakember.

Juhász Csongor szerint egy külföldi munkavállaló három magyar dolgozó munkáját mentheti meg. Ha nem fogadnának a cégek az unión kívüli „harmadik országból” munkaerőt, akkor sok vállalatnak le kellene állítania a termelését, vagy átvinnie másik országba, ami hatással lenne a cég dolgozóira és a teljes beszállítói láncra. A kölcsönzött munkaerő főleg a magyar húzóágazatban, az autóiparban jelenthet megoldást.

Két országból érkeznek a legtöbben

A szekértő elmondta, hogy a Magyarországra érkező kelet-ázsiaiak jellemzően nem gondolkodnak letelepedésben. Régóta része a kultúrájuknak, hogy a család egyik tagja elhagyja az országot és a pénzt külföldön keresi meg, majd hazautalja a rokonainak.

A munkaerőkölcsönző 15 országgal működik együtt, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legaktívabbak Indonézia és a Fülöp-szigetek. Az ázsiai vendégmunkások nyolcvan százaléka ebből a két országból érkezik, de sok a vietnámi is. Korábban a kölcsönzésükhöz körülbelül fél évre volt szükség az adminisztráció miatt, az új keretek között viszont 40-60 nap.

Az elmúlt egy évben a 15 minősített munkaerő kölcsönző cégen keresztül 2-3 ezer ember érkezett a munkaerőpiacra. Ha ezt összevetjük a külföldön dolgozó magyarok közel félmilliós számával, valamint azzal, hogy nagyjából 100 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, akkor látszódhat, hogy mennyire hiányoznak a kivándorolt honfitársaink a gazdaságból (is).

The Conversation

Ne hagyd ki!