A gázhiány mellett szénhiány is fenyegeti az Európai Uniót a télen, ami különösen kellemetlenül érintheti Németországot és Lengyelországot. Az energia-veszélyhelyzet miatt a magyar kormány is fokozná a hazai szénbányászatot.
Az uniós országok nem vásárolhatnak több orosz szenet
Az oroszokkal szemben meghozott uniós kereskedelmi szankciók értelmében augusztus 10. után az Európai Unió tagállamai nem importálhatnak több szenet az eddigi legnagyobb szállítójuktól, Oroszországtól, az eurázsiai ország ukrajnai agressziója miatt. Júliusban azonban még kétmillió tonna érkezett az oroszoktól az EU-ba - írja a HVG.
A szakértők szerint nagy kihívása lesz az Uniónak, hogy elegendő szenet szerezzen be a télre. Vannak ugyan más szállítók a világpiacon, de az ő áraik rendkívül magasak. Alternatívát jelenthet például Indonézia, Kolumbia és Dél-Afrika, de minden esetben nagyok a szállítási költségek. Ráadásul a szén most sem olcsó: négyszer annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Az irányadó rotterdami tőzsdén 380 dollárért, nagyjából 147 ezer forintért jegyzik a tonnáját.
Emellett szállítási gondok is adódhatnak az energiahordozóval, hiszen a tengeri kikötőkből jellemzően folyami hajókkal juttatták el eddig a célpontokhoz a szenet. Ezeknek a folyóknak viszont rendkívül lecsökkent a vízszintje az európai aszály miatt, így sok vízi útvonal hajózhatatlan. A Rajnán például kétharmaddal esett vissza emiatt a szénszállítás.
Különösen a németeknek és a lengyeleknek okoz gondot
Különösen rosszul érinti ez Lengyelországot, ahol több mint 2 millió háztartás még mindig szénnel fűt, valamint a gazdaság is felhasználja az energiahordozót. Németország pedig az Európai Unió legnagyobb szénfelhasználója: az összes fogyasztás 37 százalékát ők adják.
A német kormányt azonban arról tájékoztatták az ország szénerőműveinek a vezetői, hogy tudják pótolni a kieső orosz szállítmányokat. Ha ez nem így lesz, előfordulhat, hogy Oroszország akkor állítja le teljesen a németországi gázszállítást, amikor ott szénhiány is bekövetkezik.
Korábban mi is írtunk róla, hogy az Északi Áramlat gázvezetéken a Németországba küldött orosz gáz mennyisége mintegy 60 százalékkal esett vissza. Az energiaellátás biztosítása végett ezért a német kormány úgy döntött, hogy beindítják a karbonintenzív szénerőműveiket. A német gazdasági miniszter szerint az erőművek munkába állítása mintegy 10 gigawattal járulhat hozzá az áramtermeléshez. Ez az ország áramfelhasználásának nagyjából harmada.
Magyarország is növelné a szénbányászatát
Július közepén Magyarországon is energia-veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. Hét pontban foglalta össze Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy milyen intézkedéseket terveznek a veszélyhelyzet kezelése érdekében. A negyedik pont szerint hazánk is jelentősen növelné a szénbányászatát. Mutatjuk a teljes listát:
- Magyarország 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre emeli a gázkitermelést.
- A kormány felhatalmazta Szijjártó Pétert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma a tárolók 44 százalékig töltöttek, ez körülbelül három hónapra biztosítaná az ország ellátását.
- Kiviteli tilalmat rendel el a kormányaz energiahordozókra és a tüzifára. Kivétel a bértárolás.
- A kormány az év végéig jelentősen fokozza a lignitkitermelést, szénbányászatot.
- A Mátrai Erőmű blokkjait minél hamarabb újra kell indítani az energiaellátás érdekében.
- A biztonságos áramellátás fenntartására a kormány a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezi.
- A csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának értékéig marad érvényben, efelett piaci árat kell vezetni. Augusztus 1-jétől érvényes a döntés. A sávhatár: 210 kW/hó áramnál, 144 köbméter/hó földgáznál. Éves szinten ez 2523 kW áramot, illetve 1729 köbméter gázt jelent.
