Fellendítette az online kiskereskedelmet a világjárvány időszaka Magyarországon. Megugrott a webshopok és a házhozszállítás népszerűsége. Így nem meglepő, hogy rengeteg kereskedővel bővült a szektor.
.
Rengeteg új webshop indult az előző években Magyarországon
Az előző években a világjárvány miatti korlátozások megváltoztatták a fogyasztói szokásokat világszerte, így hazánkban is. Jelentősen nőtt az igény az online vásárlás lehetőségére, ami magával hozta a webshopok számának a megugrását.
Szerencsések voltak azok a vállalkozások, amelyek már korábban is nagy hangsúlyt fektettek e-kereskedelmi vonaluk fejlesztésére, számukra az átállás lényegesen egyszerűbb volt. Akik viszont mindeddig halogatták az ezirányú bővítéseket, előrelépéseket, döntéshelyzetbe kerültek: vagy lehúzzák a rolót, vagy villámsebesen pótolják az elmaradást
- nyilatkozta Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary alelnöke, a Kisvállalati Tagozat vezetője a VG-nek.
Egyesek nem rendelkeztek akkora potenciállal, hogy meg tudják ugrani a digitalizációra vonatkozó igényeket. Azonban sokaknak sikerült 4-5 éves lemaradást behozniuk ezen a területen nagyon gyorsan. 2020-ban rengeteg új webshop indult a hazánkban, és kisebb üzletek is berendezkedtek a házhozszállításra.
Ma már látszik, hogy bár valamelyest mérséklődött az online kiskereskedelem erősödése – ami a 2020–2021-es elképesztő mértékű kiugrást követően természetes folyamat –, de maga a trend, az online vásárlás és a házhoz szállítás, normalizált szinten, már hosszú távon velünk marad
- tette hozzá Ormós Zoltán.
Megjegyezte, óriási luxus a piaci tendenciák sodrására nem felülni, azokkal nem együtt haladni. A kényelmes állóvíz könnyen egy cég temetőjévé válhat.
Muszáj lenne versenyben maradniuk a hazai webshopoknak
Mindezek ellenére a digitalizáció, az online marketing és a külföldi kapcsolatok területén jelentős lemaradás jellemzi a magyar gazdaságot a regionális versenytársakhoz képest. Egy friss felmérés rámutat, a hazai webshoptulajdonosok 69 százaléka veszélyben érzi magát a jelenlegi gazdasági helyzetben. Többen fontolgatják a bezárást, valamint nagyjából a felük gondolkodik új értékesítési csatornák bevezetésében, és a költségei racionalizálásában. Ugyan a magyar piac nem túl nagy, a válaszadók csupán 36 százalékának fordult meg a fejében a külföldi terjeszkedés lehetősége.
Jelenleg a legismertebb webáruházak közül harmincból kilenc van magyar tulajdonban. Egyértelmű, hogy a külföldi webáruházak lassan leuralják a hazai piacot, ebben a helyzetben pedig üzletileg egyszerűen nem éri meg helyben maradni
– tájékoztatott közleményben Perényi András, a Webshippy társalapítója.
Nem teljesítettek rosszul
A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi kutatása pedig arra mutat rá, mindössze 32 százalék lehet az exportáló magyar e-kereskedők aránya. A felmérés alapján kétharmaduk (65 százalékuk) zárt jobb évet 2022-ben, mint 2021-ben. 21 százalékuk eredménye stagnált, 14 százalékuknak pedig rosszabb időszaka volt.
Bár a hivatalos statisztikákra még várni kell, az évközi adatok alapján az e-kereskedelmi forgalom kismértékű növekedése várható. Ez kifejezetten üdítő eredmény annak tükrében, hogy nem teljesített jól az e-kereskedelem a kelet- és közép-európai régióban. Még a rendre előttünk járó cseh és szlovák e-kereskedelmi piac teljesítménye is 8-10 százalékot csökkent tavaly a becslések alapján, igaz, a cseh piac esetében magasabb bázisról
– nyilatkozta Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere.