Akinek nincs pénze, az egyáltalán nem nyaral a Balatonnál, akinek meg van, az külföldre megy. Mindez az előfoglalási adatokban is lecsapódik, mondta az Indexnek Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Harminc, de akár negyven százalékkal is kevesebb vendég fordul meg a szövetség adatai szerint a Balatonon a mostani szezonban, és ők is inkább hétvégén, hétköznap még kevesebben választják a magyar tengert – mondta az Indexnek Flesch Tamás, aki szerint nagyon csendes a helyzet egyelőre, bár ez még javulhat. Az idei szezon egészét tekintve azonban kevésbé optimista.
A szövetség elnöke nem feltétlenül a magas árakkal indokolta a forgalom csökkenését, mivel a nyaralások nehezen hasonlíthatók össze, belföldön és külföldön egyaránt ki lehet fogni jó ajánlatokat. Megjegyezte, hogy még mindig észlelhető a Covid-hatás, hiszen sokan útnak indultak ugyan a lezárásokat követően, csak mostanra lettek bátrabbak az emberek. A korábbi évekhez hasonlóan idén is sok magyar választja úti céljául Görögországot, Törökországot, Horvátországot vagy épp Spanyolországot. Ezeknek az országoknak a tengerpartjainál nagyobb a valószínűsége a jó időnek, ami elengedhetetlen a nyaraláshoz.
Az, hogy a Balaton drága, relatív. Ha mégis így szemléljük, akkor nem azért van, mert a nyerészkedés a cél, hanem mert olyan szinten megnőttek a költségek, hogy nem lehet olcsóbban kínálni a szolgáltatásokat. Ha olcsóbban adnák, annak a jövedelmezőség inná meg a levét
-fogalmazott az elnök, aki a megoldást a minőségben, a jó színvonal biztosításában látja, ezzel lehet a vendégeket megszerezni és megtartani.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint 2023. január–májusban az előző év azonos időszakához képest a turisztikai szálláshelyeken 2 százalékkal több, összesen 12 millió vendégéjszakát regisztráltak, a belföldi vendégek 7,3 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több (5,9, illetve 6,1 millió) vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken.
A belföldi turizmus, különös tekintettel a szállodaiparra, idén eddig stagnál és visszaesést is mutat – reagált a KSH adataira Flesch Tamás, aki szerint ez változatlanul két tényezőnek tudható be: egyrészt az inflációs környezet, azaz vannak vendégek, akik jövedelmük miatt kiárazódtak a piacról, másrészt poszt-Covid-hatás. Továbbá, nagyon rövid távra látnak előre a foglalási szokások változása miatt, vagyis sokan csak az utolsó pillanatban foglalnak. Hasonló trend figyelhető meg Nyugat-Európában is, ahol a belföldi turizmus nem olyan jó, mint a kiutazó.
A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a nyári szezon mostanában öt hétre korlátozódik, július 10-én indul és augusztus 20-ig tart. A népszerű desztinációk idén is változatlanok: Bükk, Sárvár, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balaton, Mátra, Gyula, Tisza-tó.
A magyar vidéknek az a baja, hogy nagyon kitett a belföldi turizmusnak, Budapestnek meg az, hogy a külföldinek. A fővárosban a vendégkör több mint 90 százalékát külföldiek teszik ki, ezzel szemben vidéken változatlanul magyarok vannak, csak nem annyian, mint korábban.
