Kína az Egy övezet – Egy út kezdeményezés részeként mintegy 1000 milliárd dollár hitelt nyújtott ázsiai, afrikai és latin-amerikai országoknak azért, hogy kiterjessze a befolyását a térségekben. Azonban emiatt több állam adóságválságba került. Peking most változtatna a játékszabályokon.
Adóságválságok sorát okozhatta Kína
Közgazdászok szerint, Srí Lanka és Zambia adósságválsága is összefüggésbe hozható Kína Egy övezet – Egy út programjával. Mellettük más országnak is egyre nagyobb gondot jelent a kínai adósság törlesztése a féket behúzó világgazdaság, valamint a globálisan emelkedő kamatlábak és a kiugró infláció miatt – írja a VG.
Nyugati politikusok többször bírálták Kína „adósságcsapda-diplomáciának” emlegetett hitelezési gyakorlatát. Azonban az ázsiai ország most újratárgyalná a régi hiteleket, valamint átalakítaná az Egy övezet – Egy út projektet, mert szigorúbban értékelné az új fejlesztések finanszírozását.
Már Kínának sem annyira jó üzlet
Korábban az évszázad projektjének nevezte Hszi Csin-ping kínai elnök a kezdeményezést, azonban a közelmúltban kijelentette, hogy az Egy övezet – Egy út „nemzetközi környezete egyre bonyolultabb”, ezért fontos lenne „a kockázatkezelés megerősítése”. A nyilatkozattal összhangban a kínai bankok szűkítették a szegényebb országok új projektjeinek a hitelezését, valamint törekedtek a meglévő hitelportfóliók megtisztítására is.
2010-ben Kína tengerentúli hiteleinek csupán az 5 százaléka volt pénzügyi nehézségekkel küszködő országoknál, viszont manapság a 60 százaléka. A romló aránnyal magyarázható az is, hogy az ázsiai ország az utóbbi időben olyan hitelezőkkel – például a Párizsi Klubbal - is együttműködik az „adósságmocsarak lecsapolásában”, akikkel korábban nem volt hajlandó. Emellett eddig a problémás hitelek futamidejének a meghosszabbítását preferálta Peking, azonban mostanában egyfajta „pályakorrekcióval” próbálkoznak a rosszabb adósoknál - írja a portál.
Felfoghatatlan összegű kölcsönöket fizetett ki Kína
Összesen nagyjából 1000 milliárd dollár kölcsönt folyósított Kína 150 országnak az elmúlt évtizedben. A kölcsönszerződésekben gyakran kikötötték, hogy a hitelfelvevő ország köteles olyan kínai cégekkel beszállítói szerződéseket kötni, amelyek azokat a termékeket exportálják, amelyekből túlkínálat van az ázsiai országban (például acél és textil).
Az amerikai AidData kutatóintézet megjegyzi, hogy az Egyesült Államok is Kínához hasonló nagyságrendben finanszíroz programokat a világban, azonban Washington inkább segélyez, amíg Peking bankárként viselkedik. Sokat mondó adat, hogy az USA minden hiteldollárja 9 dollárnyi segélyt vonzott az országokba, viszont Kína esetében ez az arány fordított.
