Befejeződik-e az orosz-ukrán háború? Kitörhet-e újabb konfliktus? Milyen problémákkal kell szembenéznie a világnak 2023-ban? Feledy Botond külpolitikai szakértőt faggattuk.
A legfontosabb kérdés: véget érhet 2023-ban az orosz-ukrán háború?
Sok megoldatlan probléma volt a két ország között már a háború kitörése előtt is. Ezek nem fognak egyik napról a másikra eltűnni, ahogy az orosz-NATO feszültség sem. A következő hónapokban a civilek ellen zajlik majd az orosz támadások java része, ez gondatlanságból is könnyen eszkalációba torkollhat, például egy atomerőművet ért csapással. 2023 tavaszán az ukránok közvetett NATO támogatással valószínűleg újabb ellentámadást indítanak és az oroszok is nyilván készülnek valamivel. Egyik fél sem érzi magát vesztesnek, így még tűzszünetre sem nagyon van esély.
Akkor elhúzódó harcokra kell készülnünk?
Egyrészt attól függ, hogy Putyin vezeti-e Oroszországot vagy esetleg más. Az utóbbira kevés az esély, mert az orosz elnök és köre erős kontrollt gyakorolnak az állam felett. Ha Putyin marad, akkor túlélése érdekében tovább építgeti a Nyugat ellenes országokból álló szövetséget, valamint kibertámadásokkal, a nyersanyagok és az élelmiszer árának manipulálásával igyekszik borsot törni Európa és Amerika orra alá. Másrészt kérdés, hogy az euroatlanti szavazók meddig maradnak szolidárisak Ukrajnával, mert ugyan ez az alapvető érdekük, de Moszkva keményen dolgozik az árokásáson.
Sokan tartanak a III. világháború kitörésétől is.
A tajvani konfliktus sokak szerint gyújtópont lehet, mert az Egyesült Államok gyengül, Kína pedig erősödik. Ám ez nem ilyen egyszerű, hiszen a zéró COVID politika és a társadalom öregedése Kína helyzetét is bizonytalanná teszi. Inkább az erőforrásokért vívott helyi konfliktusok finanszírozására számítok, olyan országokban, mint a lítiumban gazdag Bolívia vagy komoly kobaltkészletekkel rendelkező Kongó. Az erőforrásokért ugyanis komoly verseny van az USA, Kína és Európa között.
Mit gondol? Tényleg gyengül az Egyesült Államok?
Az USA katonai, gazdasági és innovációs egyeduralma továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Mivel energetikai területen jól állnak, kifejezetten jók az ország kilátásai. A jelenlegi világpolitikai helyzeten sokat nyerhetnek, ha az asszimetrikus kihívásokat kezelni tudják, mint például a kiberfenyegetés. Kérdés, meglesz-e az ehhez szükséges belpolitikai stabilitás? A mostani időközi választás azt mutatta, hogy a voksolási folyamatba történő külső beavatkozási kísérleteket sikeresen elhárították, ami csökkentheti az amerikai társadalom megosztottságát. Ám 2024-ben elnökválasztás lesz, így 2023-at a kampány fogja már uralni.
Akkor Kína sem erősödik annyira, mint hinnénk?
Feledí Botond külpolitikai szakértő
Fotó: Haszon Magazin
Kína még nem gyűrte le a koronavírus járványt. A nyugati oltóanyagot nem engedi be az országba, a saját vakcinái pedig nem annyira hatékonyak, így kénytelen fenntartani a zéró COVID politikáját, ami egyre nagyobb társadalmi feszültségeket okoz. Eközben a kommunista párt legfelsőbb vezetése és Hszi Csin-ping elnök hatalma egyre nő. A politika emiatt egyre jobban dominál a gazdaság felett, aláásva számos piaci folyamatot. A világgazdaság töredezése és az európai recesszió miatt Kína vevőket veszít, az ellátási láncok rövidítése miatt egész iparágak hagyhatják el az országot. A gazdasági háború is folytatódik, leglátványosabban a high-tech területén. Van problémájuk tehát bőven.
Európának osztanak még lapot a világpolitikában?
Osztanának, ha felhúzná azokat. A kínálkozó alkalmakat azonban sorra elszalasztjuk. A nyersanyagban gazdag egykori gyarmatokkal nem sikerült 21. századi partneri kapcsolatokat kiépíteni, nem hoztunk létre a világgazdaságban meghatározó, úgynevezett globális bajnok vállalkozásokat, nem sikerült hatékony fegyverzettel felszerelt európai haderőt felállítani, hosszan sorolhatnánk. A nagyívű programok sorra apró viták áldozataivá válnak, a nemzetállami érdekek megölik őket. És itt nem csak a sorozatban érkező magyar vétókra kell gondolni, hanem például a német kormány Kína-barát politikájára vagy a franciák által megfúrt spanyol-német LNG vezetékre is. Nagy kérdés, hogy a háborún kívül mi kell ahhoz, hogy Európa a fontos kérdésekben egységesen lépjen fel?
Vannak-e olyan veszélyek, amelyekkel ma még talán nem számolunk, pedig komoly galibát okozhatnak 2023-ban?
Az egyik ilyen a klímaváltozás. Mondok egy példát! Az európai atom- és szénerőművek nem tudtak teljes kapacitással üzemelni, mert a működtetésükhöz nem volt elegendő víz a folyókban. Ha megint jön egy aszályos év, az komoly energiaproblémákat okozhat. A másik fenyegető gond a mezőgazdaság. Az ágazat műtrágyahiánnyal és komoly energiaárnövekedéssel néz szembe jövőre. Ha ehhez még extrém időjárás is társul, az jövő őszre komoly élelmiszerellátási krízist okozhat Európában. És ne feledkezzünk meg a kibertámadásokról sem, hiszen nem tudhatjuk, hogy észak-koreai, orosz vagy kínai hackerek mikor intéznek sikeres támadást a kritikus infrastruktúra ellen, aminek beláthatatlan következményei lennének. Végül sajnos nő az esélye az euroatlanti térségben is a politikai gyilkosságoknak, merényleteknek. A belpolitikai instabilitás radikalizálódást hoz, az pedig általában vad külpolitikával jár.
Összességében véve hogyan látja 2023-at a világpolitikában?
Pesszimista vagyok. Jövőre túl sok ismeretlen gonddal kell szembenéznünk és egy csomó olyan problémával is, amit ma még talán nem is látunk. Ugyanakkor a megoldások ezekre a gondokra és problémákra kevéssé látszanak, még az együttműködési szándék is gyakran csak nagyítóval fedezhető fel.
NÉVJEGY:
Feledy Botond, brüsszeli külpolitikai elemző és egyetemi oktató, kutatási területe az Európai Unió és a transzatlanti kapcsolatok, ezen belül az elmúlt években különösen az orosz és kínai befolyás Közép-Európában, ennek az információs és kiberbiztonsági aspektusa, illetve az amerikai jelenlét a régiónkban. Emellett szimulációs játékok fejlesztésével is foglalkozik. Korábban volt az Európai Parlament munkatársa, a Sciences Po Paris közép-európai campusán Dijonban vendégoktató, a berlini Freie Universitaeten meghívott kutató, a Google és a Financial Times által támogatott #NewEurope100-ba választották 2017-ben, mint a közép-európai térség 100 legbefolyásosabb gondolkodóinak egyikét, a German Marshall Fund, az IVLP és a Bibó István Szakkollégium alumnusa.
***
Figyelem! Az írás a Haszon Magazin 2022. december - 2023. januári számában megjelent interjú rövidített változata!
