Éhínség-csapda

Írta: Alapblog - Készült: 2020. május 20.

Minden egyes szegény országot, most először érik egyidejűleg, egyszerre világ- és hazai eredetű, a  politikai-gazdasági-egészségügyi-technológiai lemaradásból fakadó csapások, köztük a tömeges éhezés mélyülése,  szélesedése. Ezek mindegyike külön-külön is háborúk kitörésének lehetőségét hordozza magában, hát még együttesen…-mondja Amitabh Behar, vezető indiai társadalom tudós, a világ legjelentősebb, a globális kihívások együttes kezelését, a jogállamiságot, a civil társadalom erősítését szolgáló legnagyobb szervezeteket tömörítő Oxfam csoport indiai vezérigazgatója. Megértetni igyekszik, miként alakulhat ki tömeges éhínség, miközben élelmiszer túltermelés-túlkínálat jellemezte világszerte a legutóbbi néhány évet.

Zentai Péter: Nem is olyan régen abból indultam ki az Önnel készített interjúban, hogy soha korábban nem volt annyira jól eleresztve az emberiség élelemmel, mint akkor, úgy két és fél évvel ezelőtt. Hogyan jött elő megint az a narratíva, hogy „százmilliókat fenyeget az éhhalál – a pandémia miatt” ?

Amitabh Behar: Ma sincs – alapértelemben vett –  élelmiszerhiány és az sem igaz, hogy világunkban ezekben a hetekben sokkal-sokkal többen  éheznek, mint korábban. Ilyet nem váltott ki a világjárvány. Egyelőre. De igenis kiválthat…
A világsajtó által – egyáltalán nem eltúlzottan megrajzolt  – borús jövőkép a logisztika, a szállítás, a  termelési-feldolgozási-export-import láncok lebénulása okán reális. És ez a probléma – még ha hallunk, olvasunk is híreket élelmiszer-, főként húshiányról az Egyesült Államokból és arról, hogy a fejlett világban a szegényebb néprétegeket komolyan fogja sújtani az élelem-árak robbanásszerű emelkedései- szóval, ez a problematika a maga teljes mélységében tényleg százmilliókat fenyeget éhínséggel a harmadik világban.  A gazdag világ lényege a logisztikai szervezettségben rejlik: a gépesítésben, automatizációban. A harmadik világ népeinek elmaradottsága ezzel szemben a kézi munkaerő meghatározó szerepéből, a mezőgazdasági termelés és a termékszállítás roppant sérülékenységéből, természeti, politikai válságoknak való teljes kiszolgáltatottságából fakad.

Nemrég jártam az Ön hazájában, azon belül a dél-nyugati Kerala államban, ahol, mint ottani ismerőseim értesítenek róla, nincs élelmiszer ellátási gond, mint ahogy elképesztően jól védekeztek a vírus ellen is: 35 millió lakosból – ha igaz – négyen haltak meg a betegség következtében. Szóval, India például a téma szempontjából viszonylag rendben van….

Kerala kivételnek számít, amennyiben az egyforma lakossági arányban és egyformán fegyelmezetten, racionálisan gondolkodó, konzervatív szellemiségű katolikusok, hinduk, muszlimok lakják. Ők számítanak  Indián belül a legiskolázottabb „népnek”. S az is figyelemreméltó sajátosság, hogy politikai-szellemi-gazdasági irányításuk évtizedek óta a kommunista párt kezében van.
India egy sor más államában viszont már kitörtek kisebb-nagyobb éhséglázadások is. Akárcsak Dél-Afrikában, vagy például Hondurasban, Venezuelában, részben a Fülöp-szigeteken, pláne Szudánban, India nagyvárosaiban is gyerek- és felnőtt bandák százezres nagyságrendben fosztogatják a szupermarketeket. Minél szigorúbbak a karantén intézkedések, a kijárási tilalmak, annál nagyobb a népharag és törnek felszínre a lázadások. Ezek a fejlemények polgárháborúk, törzsek és nemzetek, különböző vallásúak, egymással szomszédos országok közötti konfliktusok előjátékai.
Ebben az irányban alakulnak a dolgok. A kis közép-amerikai országok, egyes dél-amerikai államok között napról napra éleződnek a feszültségek – az élelmiszerért, a fizikai megélhetésért zajlik a harc. A nicaraguai és a hasonló diktatúrák elől éhség menetek vándorolnak a demokratikus, nyitott társadalmat jelentő Costa Ricába, Venezuelából a korábbihoz képest is nagyobb számban menekülnek most már nem csak a diktatúra, hanem az éhség elől Kolumbiába. Ezen országok népei végeredményben éhségháborúkba keveredhetnek egymás ellen. Az érem egyik oldalaként is felfogható, hogy a kemény kézzel, diktatórikusan irányított szegény országokban a lehető legszigorúbb karantén intézkedéseket foganatosították, a másik oldal, hogy ezáltal hozzájárultak a vírus terjedésének visszaszorításához, hiszen az érintett afrikai, dél-amerikai, ázsiai államokban tömegek élnek „egymás hegyén-hátán” s az ilyen nyomor közepette elképesztő számban szedheti áldozatait egy járvány.
Ugyanakkor ez mégiscsak másfajta társadalmi-politikai drámát hordoz magában: míg tehát a mindennapi élet lezárása, az emberek egymástól való tömeges elválasztása szükségszerű válasznak bizonyult, mégis egy sor ilyen helyen a hatalommal való súlyos visszaélést is látni kell. Minden éber megfigyelő tisztában van vele, hogy a Fülöp-szigeteken, Venezuelában, Zimbabwe-ban, Nicaraguában, Szudánban, Egyiptomban-  a példák sora nagyon hosszú –  az objektíve érthetően elrendelt szükségállapot nem más, mint ürügy az elnyomás fokozásának  palástolására, és annak meghosszabbítására.
Mindeközben a szükségállapot helyzet által megkövetelt intézkedések országokon belül és egymás között lebénítják az élelmiszerkereskedelmet, a termelési és értékesítési láncokat. Ezt a gazdag országok népei fizikai értelemben túlélik, a szegény országok népei viszont ebbe a helyzetbe belepusztulhatnak, mert éhezni kényszerülnek.  A primitíven szervezett kereskedelmi állapotok helyreállítása  sokkal körülményesebb, sokkal hosszabb időt -vesz igénybe,  mint a „komputerek újraindítása
Emlékeztetőül: az úgynevezett Arab Tavasz, a kétezertízes évek elején, mindent lemeztelenítve éhséglázadások sorozata volt, melynek következménye – kiemelten Szíriában – olyan migráció, milliók menekülése volt Európa felé, amely társadalmi robbanással fenyegetett a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb régiójában, az Európai Unió jó néhány országában.

Ennek egyfajta ismétlődésétől is tartanunk kell – a mostani helyzet következtében?

Feltétlenül. A jelenlegi helyzetet jellemző ellentmondás-komplexum, ugyanazokat az „eredményeket” produkálhatja szerte a harmadik világban, mint az, ahogy a szíriai rezsim véresen leszámolt saját éhező népének egy részével. Azok rokonait, ismerőseit, majd az egész szíriai népet rettegésbe és menekülésbe kényszerítette. S ahova menekültek, Libanonba, Jordániába vagy Törökországba, onnan Európába, mindenütt mélyült, szélesedett a belső politikai-társadalmi feszültség. A harmadik világ aktuális éhségproblematikája egykönnyen „exportálódhat” a gazdagabb világba….

De a kétezer-tízes évek elején szinte példátlan szárazság gyötörte a Közel-Keletet és az egész arab világot. Most viszont nincs effektív élelem hiány…elosztási probléma van.

Egyszerre, egyidejűleg került válságba a keresleti és a kínálati oldal – minden téren, de az élelmezés terén a legkirívóbban.  A gazdag olajállamok – akárcsak tíz évvel ezelőtt – a recesszió okozta olajárzuhanás okán fogják vissza szegényeknek, szárazság sújtotta országoknak szánt pénzügyi- és effektív élelmiszer támogatásaikat. Eközben – ugyancsak a tíz-tizenkét évvel ezelőtti minta mentén – a mélyülésre ítélt gazdasági válság miatt a legfejlettebb nyugati országok szintén csak belülre kénytelenek figyelni. A nyugati kormányok – egy-két kivételtől eltekintve –   nem tudják megértetni a széles közvéleménnyel, hogy miért is kellene ma éppenséggel a szegény országok népeinek a segítségére sietni, hisz saját országaikban is immár élelmiszer ellátási problémák támadnak, ráadásul félelmetesen drágulnak az alapélelmek náluk is.  Nem szólva arról, hogy a világ legfontosabb élelem-donorja, az Egyesült Államok – belpolitikai okok miatt – négy éve folyamatosan csökkenti a támogatásokat, ráadásul Amerikán belül, a járványhoz így vagy úgy kapcsolódóan ténylegesen felütötte fejét a tömeges éhségproblematika.

Mindazonáltal a harmadik világ viszonylag jól megúszta a járványt. A vírusbetegség – arányosan – sokkal kevésbé sújt szegény országokat, mint fejlett, gazdag államokat. Ez kész csoda…

Attól függ. Iránban, Közép-Amerikában nem igaz, amit állít. Legfőképpen pedig azt kell most megérteni, hogy a déli félteken csak ezután kezdődik az influenzaszezon. Egyébként nagyon jellemző, hogy az északi félteke  országaiban a vírus pandémia ügyét mennyire hajlamosak a társadalmak letudni  a nyár közeledtével, abban a hiszemben, hogy a meleg, napos idő majd önmagában véve is gyógyír lesz. És ez nem kizárt.
Az viszont bizonyos, hogy az Egyenlítőtől délre élők számára most a „tél”, az esős, viharosabb, a vírus terjedéseknek kedvező időjárás veszi kezdetét. Mellesleg a HIV vírus hosszú éveken át az úgynevezett téli időszakban támadt a legintenzívebben a déli féltekén….  Joggal tartanak a szakemberek attól, hogy Dél-Afrika, Zimbabwe tömegnyomor negyedei, Brazília és Chile, Argentína szegény-telepei, sűrűn lakott nagyvárosai  ugyanakkora, vagy inkább nagyobb veszélynek lesznek hamarosan kitéve, mint Európa és az Egyesült Államok.
A lényeg azonban a következő: a vírus terjedésétől való félelem okozta gazdasági válság a végén azért hoz magával éhhalált a szegény országokban, mert devizájuk elértéktelenedik, mert kormányaik fizetésképtelenné válnak, mert lenullázódnak a külföldre migráltak hazautalásai, hiszen ahol legálisan, illegálisan tartózkodnak, ott elvesztették megélhetésüket, csapda helyzetbe kerültek ők is hozzátartozóik is. Milliókról van szó. Minden egyes szegény országot, most először érik  egyidejűleg, egyszerre  világ-és hazai  politikai-gazdasági-egészségügyi-technológiai lemaradásból fakadó csapások, köztük a tömeges éhezés szélesedése. Ezek mindegyike külön-külön is háborúk kitörésének lehetőségét hordozza magában, hát még együttesen….

The post Éhínség-csapda appeared first on alapblog.



Árfolyamok

EUR: 0CHF: 0USD: 0
 

Legnépszerűbb cikkek

Hirdessen a Haszon Magazinban

Hirdetés ügyben kérem keressen minket a hirdetes@haszon.hu email címen, vagy tekintse meg a média kiajánlókat.

Izgalmas két napnak ígérkezik a városi életmód legújabb trendjeiről szóló beszélgetések sora a Loffice közösségi irodában a Startup Safary fesztivál keretében április 19-20-án. Kiderül például, hogyan mennek a vegán éttermek, miként dolgozi...
Tovább >>

Hírlevél feliratkozás
10 dolog, amit tudnia kell
Feliratkozásával elfogadja adatvédelmi szabályzatunkat.
Változnak az „A lap” megjelenések!
  • 2018/I. negyedév 2018. 04.04
  • 2018/II. negyedév 2018. 07.04
  • 2018/III. negyedév 2018.09.26
  • 2018/IV. negyedév 2018.12.12