TrendFM

Készüljön az év végi zárásra

Írta: Schlág Judit

Érdemes már most felkészülni az év végére, hiszen december 31-e fordulónap. Addig még sok mindent kell elintézni és áttekinteni ahhoz, hogy vállalkozásunk minél jobban működjön, és a lehető legkevesebb adót kelljen fizetnünk. Adóoptimalizálásra és adóminimalizálásra ugyanis rengeteg lehetőséget adnak a törvények, ha ki tudjuk használni őket. Muszáj ezt tenni, már csak azért is, mert a gazdasági válságra hivatkozva elmaradnak a beígért adócsökkentések.


Először is érdemes áttekinteni a költségek és a bevételek alakulását, illetve megbecsülni azok várható szintjét év végéig. Erre már csak az adófeltöltési kötelezettség miatt is szükség van. De mielőtt a feltöltési kötelezettségeket kiszámolnánk, érdemes sorra venni az adócsökkentés lehetőségeit.

Beszerzések, továbbképzések

Javasolható egyrészt év végén megejteni a kis értékű (100 ezer forint alatti) tárgyi eszközök beszerzését, hiszen egy vállalkozásnak amúgy is szüksége van a folyamatos fejlesztésre, és ezek a beruházások egy összegben, költségként elszámolhatóak.

A százezer forintnál nagyobb értékű tárgyieszköz-beszerzéseket érdemes átgondolni, mivel költségként csak az üzembe helyezés napjától számított értékcsökkenés összegét lehet elszámolni, ezért egy év végén beszerzett eszköz esetében értékcsökkenési leírásként csak minimális összeget lehet költségként elszámolni, ezzel pedig adóalapunk is csak minimális összegben csökken.

Érdemes áttekinteni azt is, hogy a társaság dolgozóinak, tagjainak szükséges-e továbbképzésre járniuk. Ha a képzés szorosan kapcsolódik a társaság tevékenységéhez ? vagy nyelvi képzésről van szó ?, akkor két legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt a képzésre fordított összeget ténylegesen el lehet költségként számolni, ami a magánszemély esetében sem lesz adóköteles jövedelem. Másrészt a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhatjuk ezt a költséget, így kevesebb adót kell befizetni.

Mint ismeretes, szakképzési hozzájárulást minden munkáltatónak kell fizetni (néhány szervezet kivételével), a náluk felmerült bérköltség 1,5 százaléka lesz az adóteher. Minden adóalany dönthet úgy, hogy inkább az államnak fizet kevesebbet, és a szakképzési hozzájárulása terhére elszámolja a tárgyévi kiadásait.

Sajnos az államnak mindenképpen fizetnünk kell, legalább a kötelezettségek 30 százalékát kell az adóhatóságnak elutalni. De mikro- és kisvállalkozásoknál ez a kötelezettség csökkenthető a képzés költségeivel, mégpedig a bruttó kötelezettség 70 százalékáig, míg középvállalkozások esetén a 33 százalékáig. Szintén lehetőség van támogatást adni szakképző iskolának, vagy felsőoktatási intézménynek, így szintén akár 70 százalékos kötelezettség-csökkentés érhető el.

Figyelni kell azonban arra, hogy ezekről egyrészt szerződésekkel kell rendelkezni, másrészt a képzési költséget, illetve az adott támogatást december 31-ig ki is kell fizetni. Képzés esetén ezen kívül még egyéb dokumentumok meglétét is előírja az irányadó rendelet (például tanulmányi szerződés, felnőttképzési szerződés, akkreditációs tanúsítvány a képzés szervezőjétől), valamint a regionális munkaügyi központnak meghatározott adatlapon be kell a képzést jelenteni következő év február 15-ig.

Jutalmak, juttatások

Szintén az év végén jellemző az alkalmazottak tárgyévi munkájának elismerése. Erre egyrészt jutalom formájában van mód, de számolnunk kell ennek adó- és járulékvonzataival. Lényegében amennyi nettó jutalmat akarunk adni a dolgozóknak, körülbelül ugyanannyi járulékot (vagy még többet) kell befizetni az államnak tb-járulékként és szja-előlegként. Mivel ez így eléggé költséges megoldás, nem biztos, hogy ez a jutalmazás megfelelő formája.

Léteznek ugyanis olyan költségkímélő megoldások, amelyek alig kerülnek valamivel többe, mint maga a juttatás. Ilyen például az üdülési csekk juttatás (jelenleg 69 000 Ft-ig adómentes személyenként, de lehetséges például az alkalmazott házastársának, gyermekének is juttatni adómentesen), vagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba év végén egy nagyobb összeget adományozása.

Mindkét juttatásnál fontos, hogy évi 400 ezer forint keretösszegig lehet adómentes ez a juttatás (a keretbe még más juttatások is beletartoznak), így előtte érdemes számolni, hogy adómentesen tudjuk-e adni. Aki túllépi a keretet, annak már 54 százalék szja-t, 29 százalék tb-járulékot és három százalék munkaadói járulékot kell fizetni a természetbeni juttatás után, ami nem biztos, hogy megéri. Szintén lehetőség van a munkavállalóknak évente három alkalommal 6900 forint értékű ajándékutalványt átadni. Bár ennek összege nem sok, de véleményem szerint érdemes kihasználni ezt a lehetőséget, mivel ez után csak az utalványforgalmazónak kell minimális díjat fizetni.

Adómentes reprezentációs költség

Karácsony közeledtével minden társaság elgondolkodik azon, hogy üzleti partnereit, munkavállalóit vendégül lássa, fogadást szervezzen a részükre. Nos, ennek költségeit reprezentációként elszámolhatjuk adómentesen, ha az éves reprezentációs költségünk nem több az összes bevétele egy százalékánál, de maximum 25 millió forintnál. Reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében ? továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott ? vendéglátás (étel, ital), valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram).

Így tehát minden további nélkül lehet karácsonyi partit szervezni céges költségre, ha ez a reprezentációs keretbe belefér. Ha nem fér bele az adómentes keretbe, akkor a következő év májusában természetbeni juttatásként kell adózni utána (54 százalék szja, 29 százalék tb-járulék, három százalék munkaadói járulék). Szintén adómentesen tudjuk meglepni partnereinket maximum 10 ezer forintos egyedi értékű üzleti ajándékkal. Ennek minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), kivéve az értékpapírt.

Az adómentesség feltétele, hogy az adott évben ne lépjük át a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék adómentes keretét. Az adómentes üzleti ajándékok kerete nem lehet több, mint az átlagos statisztikai létszám, valamint a társaságban személyesen közreműködő tagok száma megszorozva 5 ezer forinttal. Ha a keretet túllépjük,akkor szintén a következő év májusában kell természetbeni juttatásként adózni utána (54 százalék szja, 29 százalék tbjárulék, 3 százalék munkaadói járulék).

Selejtezés

Szintén érdemes számba venni, hogy milyen társaságiadó-csökkentő tételeket lehet elszámolni, ezek egy részéről ugyanis december 31-e után már lekésünk. Egyrészt fontos a már meglévő tárgyi eszközöket áttekinteni, és a feleslegessé vált, megrongálódott dolgokat kiselejtezni.

Selejtezéskor az eszköz nettó értéke egyéb ráfordításként elszámolható, amelyet elismerhető költségnek tart a társasági adótörvény, így az adóalapot csökkenti. Selejtezésnél fontos odafigyelni arra, hogy megfelelően legyen dokumentálva a selejtezés, erről selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek tartalmaznia kell az eszköz azonosítóit, a selejtezés okát, és a megsemmisítést vagy a felhasználást (például hulladékként történő értékesítés) szintén szükséges dokumentálni.

Érdemes erre megfelelő figyelmet fordítani, ugyanis a nem megfelelően dokumentált selejtezést az adóhatóság egy esetleges ellenőrzés során nem fogadja majd el!

Fejlesztési tartalék

Nyereséges cégek ese tében célszerű fejlesztési tartalékot képezni. Fejlesztési tartalékként az adózás előtti nyereség 50 százalékát, de legfeljebb 500 millió forintot lehet elszámolni. Az elszámolás feltétele, hogy év végén az eredménytartalékból lekötött tartalékba kell átvezetni az elszámolni kívánt fejlesztési tartalék összegét, ténylegesen azonban nem kell elkülönítetten kezelni, vagy lekötni ezt a pénzeszközt. A fejlesztési tartalék összegét azonban négy adóéven belül fel kell használni beruházásra.

A négy éven belül fel nem használt fejlesztési tartalékot késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni az adó-hatóságnak, így a tartalékképzés előtt mindenképpen tekintsük át, milyen beruházások szükségesek és milyen értékben a következő négy adóévben. A fejlesztési tartalékról még tudni kell, hogy az ebből beszerzett eszköz után ? de csak a fejlesztési tartalék összegéig ? értékcsökkenési leírás már nem számolható el. Így ezt lényegében egy előrehozott értékcsökkenési leírásnak lehet tekinteni.

Foglalkoztatás

Év végén érdemes áttekinteni az alkalmazottak korábbi jogállását, ugyanis a korábban munkanélküli személy foglalkoztatása (legalább hat hónapig regisztrált munkanélküli), a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása, valamint a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatása esetén az utánuk fizetett bérjárulékok összegével (a foglalkoztatás időtartamára, de maximum 12 hónapig) csökkenthető a társasági adóalap. Feltétele a csökkentésnek, hogy a korábban munkanélküli személy ugyanannál a cégnél nem állhatott hat hónapon belül munkaviszonyban, illetve a munkanélküli személy foglalkoztatása óta, illetve azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott személy munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg a munkáltató.

Amennyiben a munkavállaló legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű, akkor a munkavállalónak kifizetett munkabér erejéig ? de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes minimálbér összegével ? szintén csökkenthető az adóalap, ha a munkáltató átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt. Amennyiben az átlagos állományi létszám meghaladja a 20 főt, akkor társasági adóalap-csökkentő tételként már nem jöhet számításba a megváltozott munkaképességű személy munkabére, viszont a rehabilitációs hozzájárulás terhére kötelezettségcsökkentő tételként figyelembe lehet venni a magánszemélyt.

Jótékonyság

Szintén lehetőség van év végén a jótékonykodásra. A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezeteknek, egyháznak, közérdekű kötelezettségvállalás szervezőjének adott támogatás után az adóalap csökkenthető.

Sokan elfelejtik megemlíteni, pedig nagyon fontos, hogy az adott támogatás nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, így adóalap-növelő tétel is a támogatás összege. De a támogatás összegénél jóval több adóalapcsökkentő kedvezmény jár, ha az alábbi szervezeteknek adjuk a támogatást. Az adóalap-csökkentés mértéke pedig a következő:

  • közhasznú szervezetnek, egyháznak adott támogatás és közérdekű kötelezettségvállalás esetén 100 százalék,
  • közhasznú szervezetnek adott tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől 120 százalék,
  • kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás esetén 150 százalék,
  • kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől a 170 százalék.

Az adott támogatás után maximum a társasági adóalap 25 százalékát lehet adóalap- csökkentő tételként elszámolni, akkor, ha az adományozásról társaságunk rendelkezik a támogatott szervezet által kiállított igazolással.

Adóval adót csökkenteni

Az adózó által megfizetett adóévi helyi iparűzési adó összege után szintén elszámolható adóalap-csökkentés, akkor, ha a társaságnak év végén nincsen sem az állami, sem az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. Ez nagyon fontos kitétel, és érdemes már november végén, december elején ellenőrizni, mivel akár ezer forint adótartozás miatt is bukhatunk több millió forintnyi adóalap-csökkentést! Ezt a kedvezményt egyébként csak az adózás előtti nyereség összegéig lehet igénybe venni, a veszteséges vállalkozások tehát sajnos kiesnek a kedvezményezetti körből.

Nagyon fontos még a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentő tétele. A korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki gépek, berendezések, járművek közé sorolandó tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke után, vagy az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, átalakítás, bővítés, illetve a szellemi termékek bekerülési értéke után is elszámolható ez az adóalap-csökkentő tétel.

További fontos kitétel, hogy az adóalap-csökkentést csak akkor alkalmazhatja a vállalkozás, ha az adóév egészében valamennyi tagja magánszemély, illetve nem alkalmazható ez a kedvezmény a szellemi termékeken kívüli immateriális javakra, és az egyéb berendezések közé besorolt eszközökre. Mivel a hatályos számviteli törvény a szoftverek felhasználási jogát vagyoni értékű jognak sorolja be, azért a vállalkozások által vásárolt szoftverlicencek után nem lehet beruházási kedvezményt elszámolni!

Szintén nagyon lényeges még a műszaki berendezések és az egyéb berendezések elhatárolása, hiszen csak a műszaki berendezésekre elszámolt beruházási érték számolható el adóalap-csökkentő tételként. A műszaki berendezések a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálják, míg az egyéb berendezések csak közvetetten szolgálják azt. A besorolásra nem adható mindenkire igaz válasz, de például egy hűtőszekrény egy könyvelőirodában egyéb berendezésnek minősül, míg egy vendéglátó vállalkozás műszaki berendezésként tartja nyilván ugyanezt az eszközt.

Többszörös adókedvezmények

Ugyancsak nagyon fontos, hogy a beruházási kedvezményre elszámolt tárgyi eszközök teljes bekerülési értékére elszámolható még értékcsökkenési leírás is, így lényegében ez dupla adókedvezménynek minősül! A kedvezmény kétszeresét kell az adóhatóságnak visszafizetni, ha az eszközt négy éven belül elidegenítik, egyéb berendezések, üzemkörön kívüli ingatlanok, vagy készletek közé átsorolják, vagy a negyedik év végéig nem helyezik üzembe a tárgyi eszközt!

Mivel nagyon sok kisvállalkozás hitelből valósítja meg a beruházásait, ezért igen fontos tudniuk, hogy a tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához 2001-től felvett beruházási hitelek (ideértve a pénzügyi lízinget is!) után a tárgyévi kamatfizetési kötelezettségének 40 százalékát kitevő, de maximum 6 millió forintnyi adókedvezményt (nem adóalap- csökkentést, hanem a fizetendő adóból számított kedvezményt) vehet igénybe a kis- és középvállalkozás.

Így tehát egy beruházás után akár három adókedvezmény is elszámolható: az eszköz teljes összege után elszámolható értékcsökkenési leírás, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményét is figyelembe lehet venni, valamint a hitelkamat után adókedvezmény is figyelembe vehető!

EMLÉKEZTETŐ

December 20-ig az 50 millió forintnál nagyobb árbevételű vállalkozók a társasági adó, a különadó és a helyi iparűzési adó feltöltésére kötelezettek. A december 20-a sajnos kőbe vésett dátum, ha akár egyetlen napos fizetési késedelembe is esünk, akkor az adóhatóság már bírságolhat (és sajnos bírságolni is fog). A befizetett adóelőlegek és adófeltöltés, valamint a tényleges év végi adókötelezettség 90 százalékának különbözete után 20 százalékos mulasztási bírság szabható ki. Ebből az látszik, hogy elegendő az adónkat csak 90 százalékra feltölteni (ehhez nagyon precízen kell számolni), azt viszont december 20-ig mindenképpen el kell utalni!

És még egy gondolat: az EVA-alanyokra is vonatkozik az év végi feltöltési kötelezettség, így nekik is számolniuk kell ezzel a kiadással még karácsony előtt. További szigorítás esetükben, hogy amennyiben év végén nyilvántartott adótartozásuk van, akkor a következő adóévtől a törvény erejénél fogva kikerülnek az EVA hatálya alól, így minden adóalany még decemberben rendezze az adóhátralékait!




Árfolyamok

EUR: 309.84CHF: 266.8USD: 258.42
 

Legnépszerűbb cikkek

Karácsony Zoltán: Karrier tippek

Mire jó egy üzleti kapcsolatépítő klub?

Két évvel ezelőtt részletesen foglalkoztam az üzleti kapcsolatépítő klubokkal a Haszon magazin hasábjain. A közelmúltban Végvári-Nagy Kyra  és Végvári Tibor kommunikációs szakemberek meghívtak a Rapid Business nevet viselő rendez...
Tovább >>
Luxusgonddal küzdenek a franciák, legalábbis innen nézve. Az EU második legnépesebb nemzete szereti az életet, szereti a jóléti államot és forradalmi múltja ellenére utálja a változásokat. Az elnök munkaügyi reformja, illetve a szak...
Tovább >>