A sérülékeny fogyasztók, energiaszegénységben élő háztartások száma jelentős Magyarországon is. Számukra hozhat érdemi változást az Európai Unió jövőre induló Szociális Klímaalapja, amelynek keretében akár 3 milliárd euró (mintegy 1200 milliárd forint) is elérhető lehet Magyarország számára a 2026 és 2032 közötti időszakban. A forrás a leginkább rászoruló háztartásokat és mikrovállalkozásokat segítené az energiaátmenet terheinek mérséklésében, hogy főként energetikai felújításokkal csökkenthessék energiaszámláikat és javítsanak helyzetükön.
Az EU Szociális Klímaalap (Social Climate Fund, SCF) célja a sérülékeny fogyasztók energiaátmeneti terheinek csökkentése, és ezzel a klímasemlegesség elérésének segítése. A méltányos energiaátmenetben csökken a fosszilis energiahordozóktól való függőség, ezáltal a gazdaság energiahatékonyabbá és fokozatosan megújuló energia-alapúvá válik, miközben a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók is megfelelően részesülnek az átmenet előnyeiből. Magyarországon a becslések szerint kb. 300-450 ezer energiaszegénységgel küzdő, sérülékeny háztartás tartozik a Klímaalap célcsoportjába, akik jellemzően korszerűtlen energetikai állapotú ingatlanokban élnek, és nagy terhet jelent számukra az energiaszámlák kifizetése.
Ezek a háztartások gyakran kiestek a korábbi otthonfelújítási programokból, mivel nem tudtak élni az előfinanszírozást vagy önerőt igénylő konstrukciókkal. Számukra valódi fordulópontot jelenthet a Szociális Klímaalap, ha annak eszközei valóban eljutnak hozzájuk, például otthonaik hőszigetelésére, fűtéskorszerűsítésre megújuló energiaforrásokkal.
Ahhoz, hogy a hazai érintettek minél előbb részesülhessenek az uniós forrásból, még idén be kellene nyújtani a Nemzeti Szociális Klímatervet az Európai Bizottság részére. Ez a dokumentum részletezi a támogatások felhasználásának módját, célcsoportjait, valamint az átláthatósági és nyomonkövetési szempontokat is. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat- és energiaprogram-igazgatója, Botár Alexa szerint a terv akkor lehet sikeres, ha a stratégiai elemek mellett tényleges és részletes intézkedési és költési terv is egyben. Ha a Szociális Klímatervet időben elfogadják, a források már 2026-tól elérhetők lehetnek a magyar háztartások és mikrovállalkozások számára. A keret összességében kb.1500 milliárd forint lehet, amely a szükséges tagállami hozzájárulást (legalább 25%) is tartalmazza. Szükséges a Szociális Klímaalapot is töltő új kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS-2) hazai jogrendbe ültetése is.
A folyamatot az MTVSZ infografikája szemlélteti:
Már az is látványos élénkülést hozhat az építőiparban, ha a célcsoportba tartozó háztartások akár harmada, tehát nagyságrendileg 100-150 ezer sérülékeny család részesülhetne a támogatásokból (ha az energetikai részre legalább kb. 900 milliárd Ft jutna, míg a maradék kb. 600 milliárd Ft a közlekedési szegénység csökkentésére). A jelenlegi lakásállomány állapotát figyelembe véve (a magyar otthonok 86%-a energetikailag elavult) komoly kereslet mutatkozik az energetikai korszerűsítési munkákra, ami a munkaerőpiacra és a beszállítói láncokra is pozitív hatással lehet.
A korábbi otthonfelújítási programok, például a jelenleg is futó (Energiahatékonysági) Otthonfelújítási Program (OFP) rávilágít arra, hogy az ilyen és ehhez hasonló, önerőt és kedvezményes vagy kamatmentes hitelfelvételt is igénylő támogatási programok nem feltétlenül érik el az energetikai felújítási támogatásokra leginkább rászoruló, energiaszegény háztartásokat – nem igazán rájuk szabottak. Bár az OFP program hiánypótló, és iránta jelentős az érdeklődés, sőt idén mintegy 300 ezer további család vált rá jogosulttá, az első negyedévben alig több mint ezer háztartás jutott el odáig, hogy ténylegesen megkezdhesse belőle a felújítást.
Tavasszal egy szakmai műhely keretein belül már volt tájékoztatás a készülő Szociális Klímaterv tervezett energetikai intézkedéseiről, amit a MTVSZ szakértői bíztatónak találtak. Még nem került nyilvánosságra a tervezet, de az Energiaügyi Minisztérium júliusban megerősítette szándékát a Szociális Klímaterv benyújtására.
Ahhoz, hogy a Szociális Klímaalapból származó összegek valóban elérjék az energiaszegénységben élő sérülékeny háztartásokat, elengedhetetlen a rájuk célzott, hozzájuk alkalmazkodó támogatási rendszer kialakítása. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a Szociális Klímaalapból energetikai tanácsadó pontokat is lehet támogatni, de az önmagában nem elég. A teljes folyamaton végig kell a pályázókat kísérni a pályázatírástól kezdve, a műszaki tervezésen át, egészen a kivitelezésig és karbantartásig. Ezekkel ugyanis biztosítható, hogy a Klímaterv pontosan ott és úgy nyújtson valódi segítséget, ahol és ahogyan a legnagyobb szükség van rá.
Bővebben a témáról és az aktuális energetikai felújítási programokról az MTVSZ honlapján olvashat.
